Mezőgazdasági vízgazdálkodás IV/2. (töredék) [antikvár]

TTT.ARZATíltalábos ismeretek HalbiológiaA halastóban a halhus-termelés mint biológiai folyamat a következőképpen megy végbe.A tó vizébe besüt az éltető nap, amely a sekély vizű halastavakat általában fenékig átvilágitja, A nap sugárzó energiáját felhasználva mik3?oszkópikus kicsinységü lebegő növénykék (algák és moszatok) széndioxidból és vizből keményítőszerű szervesanyagot építenek fel, miközben elemi oxigén válik szabaddá. A moszatok parányi testében a felépített szervesanyag csak kis mennyiségben tározódhat, A szervesanyagot épitő moszat osztódással szaporodik és szaporodásának sebessége aráuayban van a szerves-anyagépités ütemével, A lebegő növények addig építenek szerves-anyagot, mig a nap sugárzó energiája és a hasznosító széndioxid rendelkezésre áll.A tó szerveéanyagának építéséből kiveszik részüket a viz alá merülő 'hinárfélék is, ezek azonban leveleikben, gyökérzetükben és termésükben raktározzák a felépített szervesanyagot. Ezek a széndioxidot a vizből veszik; lerothadásukkal részt vesznek a viz szervesamyagforgalmában és közvetlenül is szolgáUiatnak haltáplálékként. A szervesanyag építéséhez szükség van még nitrogén-sókra, foszforra és más ásványi anyagokra is. Ezek a tó vizében általában megvannak vsigy mesterségesen pótolhatók. A keményszárú (nád, sás) és a vizenuszó levelű (súlyom, vizitök, tündérrózsa, tündérfátyol) vizinövényzet a szeirvesanyag építéséhez szükséges széndioxidot a levegőből veszi és ide juttatja a mellékternék-ként előállított oxigént is. Ezek a növények a halastó szervesanyag termelése szempontjából károsak, mert elfogják a napsugarat és igy megakadályozzák ezeken a helyeken a halastó számára a szervesanyag építését,- 353 -