Az új Gyűrűfű [antikvár]

1. BEVEZETÉS Az ökofalu nem megváltója az elvárosiasodott civilizációnak, csak vágya és lelkiismerete." Dunai Imre (1998) Hazánkban a rendszervákás óta ekek években mélyreliató vákozások következtek be a társadalomban és a gazdaságban. Alapvetően megváltoztak és változnak a társadalom fejlődésének feltételei, hatótényezői. Az átalakulás, a változások sokoldalúan érintik és meghatározzák a településrendszer és az egyes települések helyzetét, fejlődésük feltételeit, pályáját. A társadalmi-gazdasági változások folyamatainak szembeti^ínő vonása a modernizáció felgyorsulása és széles körű elterjedése, mely következményeiben a települések és az egész településrendszer fejlődését is átszövi, befolyásolja. A központi irányítás struktúráinak átalakulása, a települési önkormányzatok létrejötte és működése, a településfejlesztés új eszköz- és intézményrendszerei alapvetően új feltételeket, helyzetet jelentettek és jelentenek a települések fejlődésében (Kőszegfalvi-Loydl 2001). A településrendszert a második világháború vége óta alakító folyamatok és események során megfordult a falusi és vidéki népesség aránya, a közigazgatási reform kialakította a máig ható szocialista típusú megyerendszert; vidékfejlesztési szempontból lényeges, hogy kialakult a szocialista mezőgazdaság rendszere, az állami, szövetkezeti tulajdon, illetve a háztáji művelés lehetőségei, és megkezdődött a településhálózat elemeinek koncentrációja, az aprófalvak elnéptelenedése és a települési funkciók körzetesítése. A vidék fejlődésének és a településrendszer vidéki elemei formálódásának új feltételei alakukak ki 1990 után. A piacgazdaság megjelenése, a külföldi tőkére és az állami vagyon privatizációjára alapozó gazdaságfejlesztés növekvő társadalmi differenciálódáshoz vezetett, ami a településrendszer szövetében is markáns következményekkel járt. A bonyolult migrációs folyamatok eredőjeként a nagyvárosok szegregációján, gettósodásán és slumosodásán kívül az aprófalvas övezetekben továbbra is reális veszély a most már a munkanélküliség ákal hajtott elnéptelenedés. Az önkormányzati törvény életbe lépésével jelentős mértékben megváltoztak a települések fejlődésének jogi, adminisztratív és pénzügyi keretei. Továbbra is erőteljesen érvényesül, immár regionális szinten, város - elsősorban a főváros - és vidék megosztottsága, dichotómiája. Ezek azok a hazai peremfeltételek, amelyekre az ország csatlakozása után rátelepültek az Európai Unióban az utóbbi évek folyományaként kialakult, a vi-