A termelési körzetek és a specializáció a mezőgazdaságban [antikvár]

I.A mezőgazdaság területi kérdéseiA mezőgazdaság területi vonatkozási! kérdései sokoldalúan és csaknem áttekinthetetlen sokféleségben vetődnek fel mind a gyakorlatban, mind az irodalomban. Még bonyolultabbá teszi a problémát, hogy a mezőgazdaság területi kérdései szorosan összekapcsolódnak a területi elhelyezkedés és a területi fejlesztés nem mezőgazdasági komplexumaival, így általános földrajzi, gazdaságföldrajzi, demográfiai, igazgatási és általános közgazdasági, illetőleg ipari, kereskedelmi, közlekedési, vízgazdálkodási, területrendezési és a legáltalánosabb társadalmi összefüggésekkel. Teljesen igaza van L. Sobotka, csehszlovák agrárközgazdának, hogy . . . sürgősen meg kell oldani az egységes terminológiának és az egyes fogalmak azonos tartalmának a kérdéseit, amelyekkel a mezőgazdasági termelés elhelyezése és specializá-lása problémájának a megoldása során találkozunk." (1, 2829. old.) Valóban nincs egységesen elfogadott értelmezése az ilyen kifejezéseknek: a mezőgazdasági termelés elhelyezése, a mezőgazdasági termelés rajonizálása, a mezőgazdasági termelés specializálása, szocialista mezőgazdasági üzemek specializálása, termelési típus és altípus, mezőgazdasági termelési terület, alkalmassági övezet, mezőgazdasági termelési övezet, termelési rajon stb. stb.Még nagyobb szükségét kell éreznünk a szemlélet és a terminológia rendezésének, ha az egész problémakör komplex összefüggéseit is figyelembe vesszük és ezen belül keressük a mezőgazdaság területi kérdéseinek a tisztázását. Éppen ezért a magyar mezőgazdaság termelési körzeteiről és üzemi típusairól szólva, elkerülhetetlen, hogy általában vizsgáljuk a mezőgazdaság területi kérdéseit és néhány vonatkozásban a probléma komplex összefüggéseire is kiterjeszkedjünk.Ennek megfelelően első lépésként a területi probléma történeti megjelenését, különböző szemléleti módjait, magát a probléma megfogalmazását és vizsgálatának elvi-módszeri alapjait kell áttekintenünk.