A homokjavító vetésforgókkal végzett kísérletek eredményei [antikvár]

Előszó Alternatív növénytermesztési eljárásoknál a termesztés és a talajtermékenység fenntartását egyaránt szolgáló növényi sorrend kialakítására kell törekedni, amelyhez a nyírségi homoktalajok esetén hasznos segítífeget és tudományos alapot biztosít a Westsik vetésforgó kísérlet. A homokjavító vetésforgó kísérleteket 1929-ben állította be Westsik Vilmos, és 1931-ben értékelte először. A kísérlet, amely 14 háromszakaszos és 1 négyszakaszos vetésforgót foglal magába, a világon egyedülálló módon modellezi a parlagoltatás, szalma, istálló- és zöldtrágyázás, valamint a műtrágyázás talajtermékenységre gyakorolt hatását. A kísérlet tudományos értékét növeli, hogy a kiterített vetésforgóban minden évben minden növény elvetésre kerül, így a kezelések vonatkozásában több, mint 60 éves adatsor áll a kutatók rendelkezésére, hogy a homoki gazdálkodás szempontjából két legfontosabb növény, a rozs és a burgonya termésbefolyásoló tényezőit tanulmányozzák. A különbv ző szerves- és műtrágyakezelések hatására a talajban lejátszódó folyamatok tanulmányozására is sokkal kedvezőbbek a feltételek, ha a tendenciákat több évtizeden keresztül követhetjük nyomon és az egyensúlyi folyamatok kialakulásához emberöltők állnak rendelkezésre. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés átszervezés alatt van Magyarországon. A kárpótlás és a privatizáció miatt nőtt a magángazdaságok száma, így adottak a termelés megújulásának struktúrális feltételei. A kialakuló gazdaságok piacorientált tevékenységük miatt azonban keresik a termesztés újszerű megoldásait, a hazai és nemzetközi piacon jól eladható termékeket. A növénynemesítés, bőtermő, rezisztens fajták előállításával, az agrotechnikai kutatások, új, környezetkímélő