Útkeresés [antikvár]

ELOSZO 1990 óta Magyarországon jelentős társadalmi-gazdasági változások zajlanak Az átmenet időszakát éljük. Hagyománya van annak, hogy „felfedezzük", feltérképezzük az országot, térségeit, kistájait. Példaként említem Kiss Géza: Ormánság c. könyvét, melyet a szerző joggal így jellemez: „Olyan ez az írás, mint a könyvbe préselt szagosmenta". A magyar élet illatából ad valamit. Tanulmányom nem léphet fel ilyen irodalmi, szociográfiai igénnyel, de a demográfia, a statisztika, a szociológia stb. eszközeivel igyekszik amolyan „tényképet" felvázolni az Ormánság, a szatmári Erdóliát és a békés-bihari határmenti kistérség társadalmi-gazdasági helyzetéről. A felsorolt kistájak mind az elmaradottság, a tradicionális válság szorításában vergődnek, amelynek intenzitása hol erősödik, hol gyengül kissé. A Tiszántúl, az Alföld gondjai közismertek, de bizonyítani kívántuk azt is, hogy a nagy régiókban való gondolkodás túlságosan általánosító. Hiszen példáid a „fejlett" Dunántúl déli vidékein történetileg is kimutatható a hanyatlás. A békés- bihari határmenti kistérség mint kutatási terep „fogalmát" (lásd a tanidtnány adott fejezetét) magimk alkottuk meg. Ez a kistáj így-megyehatárokat ível át, s emiatt nem esik egybe az államigazgatási, munkaügyi adatgyűjtési rendszerek kereteivel. Ez a kutatásnál nem kevés nehézséget okozott. A hármas szám a kistérségek kiválasztásánál nem a népmesei igazság kedvéért történt, hanem azért, mert ennyi „terep" volt kézbentartható. Az ilyen munkálatok helyszíni bejárásokat, szociológiai jellegű vizsgálódásokat igényelnek. Bizonyára első látásra feltűnik a kiválasztott kistájak határszéli helyzete. Ez abból a kutatói megfontolásból adódik, hogy az új világgazdasági alakulatokban a regionális együttmííkődés áttöri a nemzeti kereteket, s ennek jelentékeny gerjesztője lehet a határok mentén kialakuló kapcsolat is. Kistájainknál a korábbi határáthelyezések fontos térszerkezetileg kialkault kapcsolatrendszereket vágtak át. Helytálló megfontolás tehát, hogy áttekintsük, milyenek az új viszonyok között az együttműködés lehetőségei. A mimkát úgy végeztük el, hogy először értlemeztük a régió fogalmát, ezen belül a különböző kistérségekét s azt, hogy milyen típusai vannak a kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetének Ehhez elemeztük az egyes kistájak társadalmigazdasági állapotát, ennek mulatóit, különösen a munkanélküliséget. Úgy véljük, hogy ilyen komplex mutatórendszerrel, gazdaságföldrajzi apparátussal nem készültek elemzések e kistájakról.