Magyar gazdaságtörténet II/1. (1918-1944) [antikvár]

VI. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM HATÁSA MAGYARORSZÁGON.AZ 191J8-I POLGÁRI DERMOKRATKUS FORRADALOM. AZ 1919-1 PROLETÁRFORRADALOM. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1. A polgári demokratikus forradalom Az I. világháború, amint a korábbiakban láttuk, nagymértékben fokozta a dolgozók kizsákmányolását, nyomorát és ezzel együtt a tömegeknek a szenvedésekből, nélkülözésekből fakadó forrongását. A Nagy Októberi Forradalom győzelmének példája e harcokat céltudatos, forradalmi irányba terelte. 1917 után szaporodnak a munkások általános politikai sztrájkjai, amelyeken sürgették a béke megkötését, a gyökeres változásokat, az orosz példa követését. A forrongás, átterjedt a parasztságra és a hadseregre; végül is 1918. október 31-én a polgári demokratikus forradalom győzelméhez vezetett el. Á hatalom az október 25-én alakult Nemzeti Tanács pártjaiból - Függetlenségi vagy Károlyi-párt, a Jászi Oszkár-féle Polgári Radikális Párt és az SzDP, - alakult kormány kezébe került, melynek élén Károlyi Mihály állt. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom fő feladata az 1848/49-i befejezetlen, levert polgári forradalom befejezése és végigvitele lett volna, a történelmi fejlődés uj körülményei között. így a következő kérdéseket kellett volna megoldania: az Ausztriától való függés megszüntetése, a nemzeti függetlenség kivívása; a feudális maradványok felszámolása, az agrárkérdés demokratikus megoldása; a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldása. A demokratikus átalakulás e követelményein kivül a polgári demokratikus kormánynak biztosítani kellett volna - nem utolsó sorban - a demokratikus békét. Mindezen felül pedig szükség lett volna olyan gazdasági intézkedésekre, amelyek megoldják a dolgozók ellátását - tehát a termelés fellendítésére, az elosztás megszervezésére stb. Tárgyimknak megfelelően e feladatok közül csak a gazdasági intézkedésekkel, valamint a földkérdéssel foglalkozunk. A gazdasági helyzet a polgári demokratikus forradalom idején A polgári kormányzat rendkívül nehéz gazdasági örökséget vett át, hisz a háború teljesen kimerítette az országot. A gazdasági helyzet romlására jellemző, hogy amig pl. a nyersacéltermelés 1913-ban 808 500 tonna volt, 1918-ban csak 426 000 tonna. (Az 1913-as termelést 100-nak véve tehát 1918-ban csak 52,7.) A nyersvastermelés az 1913.évi 51 900 tonaa havi -3 -