Bővebb ismertető
Részlet:
Bármilyen szándék is vezeti az európai országokat pillanatnyilag az együttműködés kereteinek kialakítása során, a hosszútávú fejlődés tendenciáit tekintve, a gazdasági együttműködés céljai és eszközei szempontjából, egyik leghatékonyabb alapnak a multi- és bilaterális (államközi) megállapodásokat mint kereteket kitöltő vállalatközi kapcsolatok kínálkoznak. Mindez azonban feltételezi, hogy e kapcsolatokat, multi- és bilaterális szinten egyaránt, koordinált tervek, KGST- és "nemzeti" szinten egyeztetett koncepciók, irányelvek foglalják olyan egységes keretbe, amelyek képesek a speciális vállalati érdekeket a népgazdasági, illetőleg a szocialista országok internacionalista közösségi érdekeinek szolgálatába állítani, s az érdekhierarchia rendszerein belül olyan viszonylagos harmóniát kialakítani, amely hosszútávon biztosítja a szocialista országok gyors ütemű és hatékony gazdasági-műszaki fejlődését.
Más oldalról, a kölcsönös érdekek szempontjából is a tervszerűen szabályozott direkt vállaltközi kapcsolatok mozdíthatják elő leginkább a közeledési tendenciát Európában és világszerte a szocialista országokkal való gazdasági-műszaki együttműködés terén. A nem-szocialista társadalmi-gazdasági rendszerű országokban a gazdasági-műszaki tevékenységet folytató vállalatok külgazdasági kapcsolataik fejlesztésében ugyanis - érthetően - vállalatokkal, intézetekkel keresik a közvetlen együttműködés lehetőségét, mégha ebben az állam szerepével számolnak is.