Bővebb ismertető
Előszó
Zlinszky János
A magyar jogalkotás kezdetei.
Szent István, államalapító és törvényhozó.
A magyar állam Szent István korában, az ő szervező, alapító tevékenysége eredményeként jött létre. Létezett-e már korábban is? Szent István minden ízében újat alkotott, a régit, ha volt is, megsemmisítette, vagy új tartalommal megtöltve folytatta a már létezett magyar államiság rendjét.
Abban a történészek általában egyetértenek, hogy a magyarság Levediában törzsek szövetségeként élt a kazár birodalom peremén, elismerve egy tekintélyes törzsfő, primus inter pares, tekintélyelvi vezetését'. Külső behatásra, bizánci tanácsra léptettek e rend helyébe közös fő (vagy két fő - kende és gyük) alatti egységes szervezetet. Állandó vezér(ek) lép(nek) az eddig esetről esetre közös akciók élére felkért vezető helyébe^. A közös -törzsek felett álló, noha azoktól nem független - vezér vezette a magyarok seregét a bolgárok ellen, majd az új hazába, a Kárpát-medencébe.
A vezér szerepe az óvottabb környezetben csökkent, de nem szűnt meg tiszte, noha önálló törzsi akciók a 10. században sokasodnak\ Az elsőség formálisan megmaradt, és e fejedelmi tisztségnek adott több tartalmat
1 Részletesen utoljára Kristó Gyula: A magyar állam megszületése, Szeged 1995.
2 Hogy ebben a kazár minta a bizánci tanács mellett mennyire hatott, e kérdésben lényegtelen.
3 Kristó i. m. 299. o. A törzsi állam.