Rajk László és társai a népbíróság előtt [antikvár]

40 év távlatából.(Előszó helyett )A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép 1956. október 6-i, szombati számának első oldalán négy gyászkeretes hírt közölt. Egymás alatt Rajk László, Pálffy György, dr. Szőnyi Tibor és Szalai András hozzátartozóinak értesítését arról, hogy szeretteiket délután 15 órakor helyezik örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. S ugyancsak az első oldalon, a négy gyászkeretes fénykép melletti szerkesztőségi cikkben amely Soha többé!" címmel jelent meg - az állt, hogy A Rajk-tragédia a legsúlyosabb vádbeszéd a személyi kultusz eUen".Rajkot, Szalait és dr. Szőnyit 1949. október 15-én végezték ki, Pálffyt - Korondi Bélával, Németh Dezsővel és Horváth Ottóval együtt - 1949. október 24-én. S őket követték a többiek, a Rajk-per mellékpereiben elítéltek, majd a tábornokok és törzstisztek, valamint a különböző társadalmi rétegekből származó ártatlanok. Azok, akik megelőzve a letartóztatásokat öngyilkosságot követtek el, akik a nyomozó hatósági önkény és brutalitás áldozatai lettek, s azok is, akik nyomozóként vagy bíróként meghasonlottak, vagy tovább nem vállalták a tobzódó hatalom kiszolgálását. Rajk Lászlóval és társaival együtt a törvénysértések áldozatainak száma a jelenleg ismert adatok szerint meghaladja a hatvanat.1949. október 16-án jelent meg a Szabad Népben az Igazságügyminisztérium közleménye. A Rajk László és társai elleni bíínügyben a budapesti népbíróság által ez év szeptember 24-én hozott ítéletet a Népbíróságok Országos Tanácsa felülvizsgálta és október 12-én délelőtt 9 órakor kihirdetett végzésével a bejelentett semmisségi panaszokat elutasította. Ezzel az elsőfokú ítélet jogerőssé vált. A kegyelmi kérehneket a NOT ugyancsak elutasította.