Politikai földrajz és megyerendszer [antikvár]

Bevezetés A megyék politikai földrajzi arculata és közigazgatási szerepe Napjainkban nemcsak az államigazgatást, de a politikai iránt érdeklődő tágabb közvéleményt is foglalkoztatja a magyar közigazgatás reformjának kérdésköre. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV törvény érintetlenül hagyta Magyarország közigazgatási beosztását, s ugyanakkor a politikai decentralizáció sajátos rendszerét vezette be. Különösen nagy vitát váltott ki a megyerendszer léte vagy nem léte. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán a regionalizmus, a regionális fejlesztés, a regionális közigazgatás kérdése ismét aktuálissá vált. Bár az Európai Unió alapelveiben egyértelműen szerepel, hogy a tagországok közigazgatása nemzeti ügy, mégis hivatkozási alap a regionális közigazgatás bevezetéséhez. Nem új gondolatról van szó, a megyerendszer átalakítása már az elmúlt évszázadban is több ízben felmerült, a legkomolyabban 1955-1956-ban. A rendszerváltozás éveiben ismét napirendre került a kérdés. (A következő fejezetekben részletesen ismertetjük az ezzel kapcsolatos véleményeket, a ma is élő vitapontokat, érveket és ellenérveket.) A tanulmány több mint tizenkét év elméleti és gyakorlati kutatómunkáját összegzi. Tartalmát tekintve a politikai földrajz, a közigazgatási jog - különös tekintettel a területi közigazgatásra, a választási rendszerre, valamint az önkormányzati jogra -, a paiitikatudománY és a szociológia eredményeit ötvözi. Részletesen foglalkozik a megyei önkormányzatok jogelődjeként működő megyei tanácsokkal és a megyei tanácsok megszüntetését célzó szakmai és politikai törekvésekkel is. Az új önkormányzati törvény megalkotásának folyamatát is elemzi, mint ahogy a megyei önkormányzatok választási rendszerét, annak 1994-es változását, és a párterőviszonyok alakulását is górcső alá veszi. Külön elemzi a megyei közgyűlések elnökeinek szociológiai paramétereit. Kitér a megyei jogú városok problematikájára, és a választási eredményekre. A tanulmány második fele a megyék vagy régiók kérdéskörét a közvélemény-kutatások tükrében mutatja be. Végül a regionális önkormányzati rendszer kialakításának lehetőségeivel foglalkozik. Célok és módszerek A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar megyerendszer helyét és szerepét a közigazgatási és az önkormányzati rendszeren belül. Az elmúlt közel tizenöt év tapasztalatai alapján, politikai földrajzi eszközökkel és korábbi szociológiai felmérések eredményeinek felhasználásával a megyei önkormányzatok összetételének és a megyei politikai elit változásának elemzését is megkísérli. Ebből is kitűnik, hogy a módszertan nem szorítkozik a szakirodalom feldolgozására és dokumentumelem-