Kötelmi jog [antikvár]

I. fejezet AZ EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK ÁTTEKINTÉSE 1. § Áttekintés 1. Szerződésfajta és szerződés 2. Szerződési típusszabadság, vegyes és atipikus szerződések 3. A szerződésfajták csoportosítása 4. A tervszerződések problémája 1. Szerződésfajta és szerződés. A kötelmi jognak az egyes szerződésekről szőlő része az egyes szerződésfajtákat mint önálló jogintézményeket tárgyalja. Megvilágítja Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyai körében betöltött szerepüket, és kifejti azokat a jogosultságokat és kötelezettségeket, amelyek az egyes szerződésfajták jellegzetes tartalmát adják. A gazdasági életben azonban nem szerződésfajták, hanem konkrét szerződések fordulnak elő. Ezeknek bizonyos gyakran előforduló csoportjai bizonyos közös, a szerződések más csoportjaitól eltérő jogi jellegzetességeket mutatnak. Ezeknek a jellegzetességeknek az általánosítása hívta létre a szerződésfajtákat, ahogyan valamennyi szerződés legáltalánosabb közös jogi jellegzetességei adják a szerződés általános fogalmát. A legáltalánosabb fogalom tehát a szerződésé, a szerződésfajták speciális jellegűek, mlg az egyes konkrét szerződések egyedi jelenségek. Történelmileg először egyes szerződések, majd szerződésfajták nyertek elismerést; a szerződés mint általában jogi hatással járó jelenség viszonylag későn került elismerésre. Még a XIX. század végén Is akadtak jogtudósok, akik a szerződésnek mint Ilyennek kötelező erejét tagadták. Logikailag mégis a legáltalánosabból, a szerződésből kell kiindulnunk. A szerződések közös szabályai ugyanis mindazokban a vonatkozásokban érvényesülnek, amelyekben az egyes szerződésekre vonatkozó szabályok külön rendelkezést nem tartalmaznak. Az egyes szerződésekre vonatkozó szatályok tehát elsősorban a megfelelő szerz^ésfajta íiililn_azabályai körében találhatók, másodsorban a szerződések'közös szabályai körében; szükség esetén továbbá\a, polgári log általános szabályai, a^^lkotmány szabályozása és a népi demokrácla^^talános jogelvei adnak további utmutatTst, ¦Hí® - 5 -