Emberi jogok és európai integráció [antikvár]

A fogalom, Európa, elsősorban egy földrajzi térséget jelent, amelynek Magyarország majdnem éppen a közepén helyezkedik el. „Európa" használatos azonban kulturális, jogi, politikai és gazdasági fogalomként az összetartozás és a közös hagyományok és értékek kifejezésére.1 Magyarország kulturális értelemben is része annak az Európának, amely Zlinszky János szavait idézve „három pilléren nyugszik. A hellén kultúra, a római jog és a keresztény erkölcs hármas pillérén".2 Politikai és gazdasági szempontból azonban „Európa" alatt általában a földrajzi Európa nyugati, fejlettebb felét értjük, amelyhez a történelem során - több-kevesebb sikerrel - mindig tartozni törekedtünk, és ma is az „Európához" csatlakozás, az európai integráció a célunk. Európa a nyugati civilizáció bölcsője. Huntington - aki szerint a civilizációs kötődések és a civilizációk jellegzetességei fontos szerepet kapnak a hidegháború után átalakuló új nemzetközi világrendben - a Nyugat meghatározó vonásait a következőkben foglalja össze: klasszikus örökség; katolicizmus és protestantizmus (kettéválása); soknyelvűség; a spirituális és a vallási tekintély különválasztása, ami hozzájárult a szabadságeszme kialakulásához; jogrend, a jog uralma, a jog jelentős társadalomszervező szerepe; társadalmi pluralizmus; képviseleti testületek ezeréves múltja; és individualizmus. Ezek a jellemzők külön-külön más civilizációkban is előfordulhatnak, együttesen azonban csak a nyugati civilizációban lelhetők fel.