Bővebb ismertető
A téma gazdagsága és egyben bonyolultsága, egész korszakokat felölelő széles időhatárai ebben a szűkös keretben eleve nem teszik lehetővé a teljes kifejtést. Ráadásul az előadás műfaja gyökeresen különbözik a forrásokra, az irodalomra és azok kritikai elemzésére is kiterjeszkedő tanulmányigénytől. Ez a körülmény természetesen nem mentheti fel a szerzőt - ha már előadása nyomtatásban is a nyilvánosság elé kerül - a filológiai felelősség alól. Ezért sok, az állam- és kormányrendszer lényegét tartalmazó kérdéskörre - például az ipart, kereskedelmet, közlekedést, a munkaviszonyokat tartalmazó kérdéskörökre - nem is térhetek ki. Ezúttal legfeljebb a téma valamiféle vázlatos megfogalmazására vállalkozhatom. Elsősorban a magyarországi kormányzati, hatalmi rendszer legfontosabbnak ítélt elemeit s ezeknek változásait emelem ki, így a törvényhozó hatalom és az államfő, továbbá a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, a fegyveres hatalmi tényezők, a büntetőjog és a politikai szabadságjogok helyét, szerepét veszem figyelembe. Ilyenképpen az államhatalmi, kormányzati rendszer három szakaszát helyezem előtérbe. Elsőként a kiegyezés rendszerét, azután a magyarországi kormányzati szisztémának az első világháború előtti évek átalakítására vonatkozó jogszabályi rendezését, s végül az 1918-19. évi forradalmat felváltó ellenforradalom hatalmi, politikai, kormányzati jegyeit tekintem át.