A civil társadalom szervezeteinek joga Magyarországon [antikvár]

A természetes személyek és az üzleti szféra jogalanyai közötti mezsgyén számos olyan jogi alakzat létezik, melyek jelentősége napjainkban egyre nő. Az állam tapasztalható kivonulása bizonyos területekről, elsősorban az egészségügy, az elesettek segítése, valamint az oktatás területeiről, amelyekre a 19. század elejétől egyre nagyobb befolyást szerzett, szintén annak szükségességét mutatja, hogy a harmadik szféra szabályozását és az abban lévő lehetőséget jogászi szemmel is megvizsgáljuk. A jelenlegi jogászi alapképzésben a harmadik szféra kérdései csak érintve merülnek fel, amely egyrészt indokolható a szocializmus éveiből megöröklött oktatási formák hű megtartásával, másrészt az ezzel a jogterülettel foglalkozó jogászprofesszorok hiányával. Jelen összefoglalónkban rövid átfogó képet kívánunk felvázolni az említett jogterületről. A civil társadalomként is emlegetett társadalmi jelenség olyan kérdéseket vet fel, amelyek a már kialakult jogászi megoldásokat újabb kihívások elé állítják. Az egyik ilyen indikátor az Európai Közösség és az Európai Unió folyamatosan változó szabályozása, bírói joga. 2006 szeptemberében az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásában a német társasági adó egyik szabályát (KStG1 5. § (2) bek. 2.) nyilvánította az európai szabályozás szempontjából semmisnek, azzal, hogy csak belföldi (azaz német) jogalanyok részére tette lehetővé az adókedvezmény érvényesítését.