Villám és esti tűz [antikvár]

Részlet a tartalomból: "Ennek a háznak mindig nyitva volt az egyik kapuja. S piros lámpás gyulladt fel kőoszlopán, mintha valami rendőri épület lenne. Télen már hétkor égett ez a piros szem; nyáron későbben csillogott fel, hogy ne aludjon el reggelig. A ház építője ormótlan borzfejjel meredt egy márványlapról az emberre; érces homlokán mintha kalapácsütések fájó sebéül dagadtak volna ki mindenféle csomók és dudorok. A szakálla sötét volt, belepte a por. S ő - a nevét nem tudom - úgy tervezte a házat, hogy igazi vasutasház legyen, ahova a nap s az éjszaka különböző óráiban szabadon érkezhettek a vasúti emberek. A közeli pályaudvarról, különösen éjszaka átszuszogott a gőz lihegése; a mozdonyok erős s-s-s-nyögése; dugattyúk dolgozgatása s a hosszú nyelű kalapácsok, üveges harangjátéka, amint a kocsiszerelők a vonatkerekeket kongatták indulás előtt. És szokása volt az itteni kalauzoknak, akikhez a nagyapám is tartozott, mellre akasztott égő lámpással kibotorkálni a házból vagy megérkezni oda. S ha valaki lenézett a sötét udvarra, csak a lépteket hallotta kopogni, míg az árnyék közepén a lámpás ragyogott. Ebben a házban némelyek éjfélkor reggeliztek és délben vacsoráltak; az idevaló asszonyok igen jól ismerték a menetrendet, és aki nem ismerte, annak sok baja és kellemetlensége volt. Az első emelet hat alatt lakó idősebb asszony épp az éléstárban motozott gyertyavilág mellett; amikor benyitott hozzá a szomszédnője. Aki bejött, annak barna cigányszeme volt; a gyertyát tartóé kék, gyöngyszínű. - Jó reggelt - suttogta a jövevény hogy van a fiatal asszony? - Köszönöm, jól - válaszolta a vendéglátó. - Mozog már? - kérdezte a jövevény. A kékszemű elnevette magát susogva, s azt mondta: - Föl, le. - Fiú lesz? Gyertyával intett igent a másik. Majd azt kérdezte: - Hát maguknál mi az újság? - Egy kis savanyúkáposzta kellene, szomszédasszony. A kékszemű még jobb kedvű lett: - Ivott a Jakab? - Ivott - és a szomszédasszony keresztet vetett magára. Erre a gyertyás asszony csupasz tenyerével belemarkolt a jegeces káposztába, és elkezdte telirakni a korai látogató zománcfazekát..."