Peremek és középpontok [antikvár]

Előszó A magyar irodalomtörténet modernségío^a\.Tí\2i többes okból igen sokáig, mereven és meglehetősen tévesen, egyetlen kiemelt alkotóközösséghez, illetve centralizáltan egyetlen helyszínhez ragaszkodva olyan elbeszélésként képződött meg, amely az irodalmi élet eseményeit lineárisan és fejlődéselvűen, s nem annak hálózatszerűségében, a legkevésbé sem plurális értékszemlélettel, netán eseti, lokális, időbeli varidnsoü&A, alternatívákkal kívánta leírni. Az utóbbi száz esztendőben számos megállapítás vésődött be, kanonizálódott a magyar irodalmi modernizmusról szóló diskurzusban, mely elfeledkezni látszott egyfelől arról, hogy e modernség európai viszonylatban egy meglehetősen megkésve érkezett, összetett szellemi „sodrás" részeként értelmezhető csak, ugyanakkor sokarcú történelmi és szociológiai jelenség, melynek arcai (s az egyes arcvonásai is) egymást követően vagy párhuzamosan, sokszor akár egymás ellenében, de egymásra utalva jöttek létre, alakultak, formálódtak. A Nyugat vezető s egyedüli szerepét, vagy az új poétika „beteljesedését" elsősorban Ady Endre szimbolizmusában láttatni akaró törekvések a 19. század végének magyar líráját is sokáig olyan átmenetként határozták csak meg, mely többszöri vajúdás révén ugyan, de előkészületet jelentett, s amelyben érvényes kódváltást valóban az 1906-1908 körüli események eredményeztek. Jelen kötet írásai tulajdonképpen ez utóbbi ponttól indulnak, s jutnak el időbeli ívüket tekintve a második világégésig. Komparatív esettanulmányokat sorjáznak az irodalmi modernség 20. századi történetéhez, az irodalmi életnek a feltérképezéséhez mindenekelőtt, olyan kérdésekre keresve választ, hogy hogyan ragadható meg a korszak modernségkoncepciója korabeli viták és dokumentumok, történeti források felől vizsgálva, hogyan szakadt ketté ekkortól végérvényesen a magyar irodalom, időben kikre, hogyan hatott ez, mik voltak a törésvonalak valódi tétjei. Ugyanakkor arra is, hogy az ekkor létrejövő kapcsolati hálók mennyiben éltették tovább ezeket az első világégés alatt és azt követően, ezek mennyiben módosultak, illetve