kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Magoss Olga - Móricz Zsigmond és Magoss Olga levelezése [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/95/4390095.jpg "Magoss Olga - Móricz Zsigmond és Magoss Olga levelezése [antikvár]")
Móricz Zsigmond és Magoss Olga levelezése [antikvár]
Magoss Olga, Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond és Magoss Olga közti dialógus több mint tizenhét évének legvilágosabb értelmezését az író egyik levelének mondata adja meg: „Én nem tekintem irodalmi eszmecserének a mi leveleinket: annál többnek, emberek szólnak át egymáshoz."
Két rendkívül érzékeny, szuverén egyén kereste helyét az univerzumban, a makro- és mikrovilágban, amely mindkettőjüknek más-más fénytörésben világította meg azokat a tájékozódási pontokat, amikhez egész életükben hűségesen ragaszkodtak. Kétség és...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1420 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Móricz Zsigmond és Magoss Olga közti dialógus több mint tizenhét évének legvilágosabb értelmezését az író egyik levelének mondata adja meg: „Én nem tekintem irodalmi eszmecserének a mi leveleinket: annál többnek, emberek szólnak át egymáshoz."
Két rendkívül érzékeny, szuverén egyén kereste helyét az univerzumban, a makro- és mikrovilágban, amely mindkettőjüknek más-más fénytörésben világította meg azokat a tájékozódási pontokat, amikhez egész életükben hűségesen ragaszkodtak. Kétség és bizonyosság, félelem és magabiztosság, hit és tagadás egyre gyakrabban feszültek szembe a mindennapok sodrásában.
„Kettőnk között igen nagy ellentét van, életnézet szempontjából - írta Móricz 1926. II. 6-án. - Én tizenkét éves korom óta magam tartom el magamat, s álladóan gyötör a szüleimmel szemben érzett kritika, mert ők nem éltek olyan bölcs életet, amilyet én vártam tőlük. Azt hiszem, kicsit könnyelműbbek voltak nálam; de engem az ő életüknek tanúsága tett annyira okossá. Ahogy ez gyakran van gyermek s szülő esetében.
Maga ezzel szemben nagy fényűzésben élt, s az anyagi jólét sok minden fájdalmas érzést elsimít, vagy nem enged napfényre jutni...
Engem az élet keménységre és szembeszállásra nevelt; magát lelankadásra s elhallgatásra. Engem merész kiütközésre, magát alkalmazkodásra."
Ha Móricz ilyen jól látta a kettőjük közti szakadékot, miért ostromolta oly kitartóan levelekkel, szóval, házassági ajánlattal a nagy tekintélyű debreceni polgármester, dr. Magoss György évtizede özvegyen maradt leányát?
A választ is az írótól kapjuk meg későbbi leveleiből, mert nem sejtette, hogy az 1924-es decemberi találkozás Ady Lajos lakásán, olyan végzetes hatással lesz rá.
Az írónak A feketeruhás nő című tárcája volt az a szikra, amitől izzani kezdett az elfojtott nő érzelem világa. Magára erőltetett sértődéssel kezdte retusálni azt a képet, amit az írásból kiolvasott. „Csalódtam abban a képben, amit Maga magának alkotott rólam... Maga úgy állít itt elő engem, mint egyikét a világ legnagyobb győzőinek, aki tisztázta magában a halál misztériumát, és az okát, úgy sejtem, a józanságomban, az egészséges, életokos felfogásomban találta meg. Tévedett. Én bizonyosan emlékszem, hogy így mondtam: Egyetlen momentum volt az életemnek, amikor úgy fogtam fel a halált, mint ahogy érzem, hogy kellene, ti. a halált az élet természetes következményének, nem ijesztőnek és nem titokzatosnak."
Termékadatok
Cím: Móricz Zsigmond és Magoss Olga levelezése [antikvár]
Kiadó: Püski Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9638256508
Méret: 140 mm x 200 mm
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............