Menj, csak meg ne bánd!

Csengeri Hajdu Sándor ifjúsági regénye finom iróniával, derűs bölcsességgel mesél gyermeki csínytevésekről, körmösökről és tenyeresekről, barátságokról. A színes epizódok fölidézik az 1930-1940-es évek falusi iskoláinak rendjét, az első fénykép emlékét vagy a falusi csizmavásár édes-bús történetét, elfeledett arcok, sorsok bukkannak föl a múltból.

Az emlékképek egymás után peregnek, hogy a háború keserűségein át az 1950-es évekig együtt izguljunk a főhős boldogulásáért.
A könyv a visszaemlékezés távolságtartó és mindent megszépítő nosztalgiájával szólít meg minket.