Bővebb ismertető
Részlet:
A Tanácsköztársaság leverése, az ellenforradalom uralomra juttatása sok magyarnak adta kezébe a vándorbotot. A romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai és amerikai magyarság mellett Nyugat-Európa több országába, a Szovjetunióba és a tengerentúlra menekült magyarok új emigrációs központokat teremtettek. Ezek az új emigrációs állomások - Bécs, Berlin, Moszkva, Párizs - mint ismeretes, új munkásmozgalmi és kulturális-művészi központok is egyben. A "hontalan honiak" a hazájukat elhagyni kényszerült magyar politikusok és publicisták, tudósok és művészek a befogadó ország kulturális életébe is bekapcsolódtak. Hazafiak maradtak, de közben a nemzetközi harc legégetőbb kérdéseire is keresték a választ. Jellemző erre, hogy például a magyar politikai rendőrségnek a forradalmi irodalomról szóló szigorúan bizalmas, 1934. évi Vörös Könyvében Barbusse, Bertrand Russel, Stravinsky, Tairoff neve mellett ott találunk az emigráns magyar művészek - Bortnyik Sándor, Kepes Éva, Mattis-Teutsch János, Moholy-Nagy László, Uitz Béla - nevét is.