Jelenések könyve [antikvár]

ELŐSZÓ Mái2 tartó lelkesedéssel gondolok vissza arra, amikor a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon megrendezett Európai TerSeti Nagygyűlése tiszteletére, a Magyar Tudományos Akadémiának illetve a Balassi Kiadónak köszönhetően, 2002-ben hasonmás orí'áEdtuk ki a híres-neves Váradi Bib^t (1660-1661) Alig néhány év múltán, a Biblia Eve (2008) alkalmabol, Otvos László bibliatudós jóvoltából a Szent Jób Könyve Melius Juhász Péter általi fordításának (1565) fakszimile kiadása jelent meg Debrecenben, a Nemzetközi Tehologiai Könyv sorozatban, melyet jeles újdonságként azon évben megrendezett brüsszeli nemzetközi biblia-kiállításunkon, az Európai Parlamentben is bemutattunk. Szintén Debrecen nagy reformátor-püspökének a nevéhez kapcsolódik az előbb említett sorozat következő darabja is. Ötvös László szerkesztésében, 2012-ben Melius Juhász Péter újabb bibliafordításai láttak napvilágot hasonmás kiadásban: Az két Sámuel Könyvei és Az két Királyi Könyvek (1565). A Tiszántúli Református Egyházkerület református egyházunk alapító püspöke emlékének és müvének adózott ezáltal. A felsorolt biblia-kiadások egyenes folytatása képpen, a Reformáció 500. jubileumi éve alkalmából ezennel arra vállalkoztunk, hogy Melius Juhász Péter művei újra kiadásának sorozatát a Szent János Jelenései Könyvének prédikációs (bibliafordítós) kötetével folytassuk, mely 1568-ban éppenséggel Nagyváradon jelent meg, Hofílial-ter Rudolf nyomdájában. Tudnivaló, hogy Károli Gáspár egyedülálló teljesítményét megközelítve, Melius Juhász Péter a hit tüzében égő, rövid élete során szinte az egész Szentírást lefordította. Egyes különálló bibliai könyvek fordításai egymás után sorjázó, önálló kiadásokban jelentek meg. Néhány kötetnyi bibliafordítását úgy adta ki, hogy azoknak magyarazatat prédikációkban dolgozta fel. Ezek közé tartozik a Jelenesek könyve. A legfrissebb kiadástörténeti számbavételek szerint a XVl-XVll. ff. bibliafordítás-irodalom Európa élvonalába tartozott. 5lb''ÍP'"dítások és.-kiadások európai rangú munkáknak számították; - allapítja meg Ötvös László. miiven SK^^^fM^'^" rávilágít arra, hogy a Reformáció számára ffim neH?a ÍF' ^ '^ten Igéje, enSk természetes velejáró-ScriDtíí« if anyanyelvű terjesztése és hirdetése. A Sola éjpen ezért a bibliafordítások SítVnetzS SztkSl^^ megújulás útjára lépő '^CICK, Koztuk kiváltképpen is a magyarság életében.