kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ács Károly - Forrás antológia 1979-1989 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/986/4159986.jpg "Ács Károly - Forrás antológia 1979-1989 [antikvár]")
Forrás antológia 1979-1989 [antikvár]
Ács Károly, Aczél Géza, Ágh István, Agócs Sándor, Apáti Miklós, Baka István, Balla D. Károly, Bánlaky Pál, Bárdosi Németh János, Bartis Ferenc, Bényei József, Bertók László, Bíró Zoltán, Bisztray Ádám, Boros Lajos, Buda Ferenc, Csató Károly, Csiki László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csordás Gábor, Czegő Zoltán, Dobozi Eszter, Dudás Kálmán, Erdélyi József, Fabó Kinga, Farkas Árpád, Fehér Ferenc, Féja Géza, Fenyvesi Ottó, Finta Éva, Fodor András, Gál Sándor, Garai Gábor, Géczi János, Gellért Sándor, Gion Nándor, Goór Imre, Gömöri György, Grendel Lajos, György Lajos, Győri László, Gyurkovics Tibor, Hajdú Zoltán, Hatvani Dániel, Heleszta Sándor, Hell István, Herceg János, Hervay Gizella, Hoppál Mihály, Horváth Dezső, Horváth Imre, Horváth István, Horváth Sándor, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Józsa Fábián, Kabdebó Tamás, Kalász László, Kalász Márton, Káldi János, Kamarás István, Kántor Péter, Kaposy Miklós, Károlyi Amy, Kelemen Lajos, Kerék Imre, Kerényi Grácia, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Király László, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Károly, Kiss Tamás, Koloh Elek, Kovács István, Körmendi Lajos, Kukorelly Endre, Kutasi Ferenc, Ladik Katalin, Lászlóffy Csaba, Lendvay Éva, Létay Lajos, Lezsák Sándor, Magyari Lajos, Márai Sándor, Maráz László, Markó Béla, Mészáros György, Mezey Katalin, Miskolczi Miklós, Mocsár Gábor, Nagy Gáspár, Nagy László, Orosz László, Pákolitz István, Pál János, Pál László, Papp Lajos, Parancs János, Páskándi Géza, Pinczési Judit, Pünkösti Árpád, Raffai Sarolta, Rózsa Endre, Salamon Konrád, Sárándi József, Sarusi Mihály, Serfőző Simon, Simai Mihály, Simonyi Imre, Sinka István, Solymos Ede, Sőtér István, Sulyok Katalin, Sz. Mikus Edit, Székelyhidi Ágoston, Szenti Tibor, Szepesi Attila, Szikra János, Szilágyi Domokos, Szilágyi Zoltán, Szokolay Zoltán, Szokoly Tamás, Szöllősi Zoltán, Takács Imre, Takáty Gyula, Tamás Menyhért, Tandory Dezső, Temesi Ferenc, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tóth István, Tóth Klára, Tóth László, Tóth Tibor, Tömöry Péter, Turai Kamill, Tűz Tamás, Vajda Mária, Varga Csaba, Varga Dávid, Vári Fábián László, Vekerdi László, Veres Miklós, Weörös Sándor, Zalán Tibor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1880 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Forrás antológia 1979-1989 [antikvár]
Szerző:
Ács Károly
,
Aczél Géza
,
Ágh István
,
Agócs Sándor
,
Apáti Miklós
,
Baka István
,
Balla D. Károly
,
Bánlaky Pál
,
Bárdosi Németh János
,
Bartis Ferenc
,
Bényei József
,
Bertók László
,
Bíró Zoltán
,
Bisztray Ádám
,
Boros Lajos
,
Buda Ferenc
,
Csató Károly
,
Csiki László
,
Csoóri Sándor
,
Csorba Győző
,
Csordás Gábor
,
Czegő Zoltán
,
Dobozi Eszter
,
Dudás Kálmán
,
Erdélyi József
,
Fabó Kinga
,
Farkas Árpád
,
Fehér Ferenc
,
Féja Géza
,
Fenyvesi Ottó
,
Finta Éva
,
Fodor András
,
Gál Sándor
,
Garai Gábor
,
Géczi János
,
Gellért Sándor
,
Gion Nándor
,
Goór Imre
,
Gömöri György
,
Grendel Lajos
,
György Lajos
,
Győri László
,
Gyurkovics Tibor
,
Hajdú Zoltán
,
Hatvani Dániel
,
Heleszta Sándor
,
Hell István
,
Herceg János
,
Hervay Gizella
,
Hoppál Mihály
,
Horváth Dezső
,
Horváth Imre
,
Horváth István
,
Horváth Sándor
,
Illyés Gyula
,
Jékely Zoltán
,
Józsa Fábián
,
Kabdebó Tamás
,
Kalász László
,
Kalász Márton
,
Káldi János
,
Kamarás István
,
Kántor Péter
,
Kaposy Miklós
,
Károlyi Amy
,
Kelemen Lajos
,
Kerék Imre
,
Kerényi Grácia
,
Keresztes Ágnes
,
Keresztury Dezső
,
Király László
,
Kiss Anna
,
Kiss Benedek
,
Kiss Dénes
,
Kiss Károly
,
Kiss Tamás
,
Koloh Elek
,
Kovács István
,
Körmendi Lajos
,
Kukorelly Endre
,
Kutasi Ferenc
,
Ladik Katalin
,
Lászlóffy Csaba
,
Lendvay Éva
,
Létay Lajos
,
Lezsák Sándor
,
Magyari Lajos
,
Márai Sándor
,
Maráz László
,
Markó Béla
,
Mészáros György
,
Mezey Katalin
,
Miskolczi Miklós
,
Mocsár Gábor
,
Nagy Gáspár
,
Nagy László
,
Orosz László
,
Pákolitz István
,
Pál János
,
Pál László
,
Papp Lajos
,
Parancs János
,
Páskándi Géza
,
Pinczési Judit
,
Pünkösti Árpád
,
Raffai Sarolta
,
Rózsa Endre
,
Salamon Konrád
,
Sárándi József
,
Sarusi Mihály
,
Serfőző Simon
,
Simai Mihály
,
Simonyi Imre
,
Sinka István
,
Solymos Ede
,
Sőtér István
,
Sulyok Katalin
,
Sz. Mikus Edit
,
Székelyhidi Ágoston
,
Szenti Tibor
,
Szepesi Attila
,
Szikra János
,
Szilágyi Domokos
,
Szilágyi Zoltán
,
Szokolay Zoltán
,
Szokoly Tamás
,
Szöllősi Zoltán
,
Takács Imre
,
Takáty Gyula
,
Tamás Menyhért
,
Tandory Dezső
,
Temesi Ferenc
,
Thinsz Géza
,
Tolnai Ottó
,
Tornai József
,
Tóth Erzsébet
,
Tóth István
,
Tóth Klára
,
Tóth László
,
Tóth Tibor
,
Tömöry Péter
,
Turai Kamill
,
Tűz Tamás
,
Vajda Mária
,
Varga Csaba
,
Varga Dávid
,
Vári Fábián László
,
Vekerdi László
,
Veres Miklós
,
Weörös Sándor
Zalán Tibor
Kiadó: Magánkiadás
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 963033139x
Méret: 170 mm x 240 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Biológuskent a Szegedi Egyetemen végzett, majd Veszprémben telepedett le. Egyetemi oktató.
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
(1941–2002)
Vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.
Vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője. 1993-tól haláláig Magyarországon élt.
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Papp Lajos (Debrecen, 1935. augusztus 18. – Oldenburg, 2019. január 17.) magyar zeneszerző.
A debreceni konzervatóriumban tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott zeneszerző diplomát 1960-ban. 1971-ig különböző zeneiskolákban tanított. 1971–73 között Svájcban, a bázeli konzervatóriumban Klaus Huber és Helmut Lachenmann mesterkurzusán vett részt ösztöndíjasként. 1973-tól a németországi Oldenburgban élt, a helyi zeneiskola tanára volt.
A debreceni konzervatóriumban tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott zeneszerző diplomát 1960-ban. 1971-ig különböző zeneiskolákban tanított. 1971–73 között Svájcban, a bázeli konzervatóriumban Klaus Huber és Helmut Lachenmann mesterkurzusán vett részt ösztöndíjasként. 1973-tól a németországi Oldenburgban élt, a helyi zeneiskola tanára volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............