Ezredvég 2000. január [antikvár]

tabák andrás (A 10. évforduló) Visszatekintés egy esztendőre Cudar egy év volt. Fantomok éve. És jelenéses és furcsa, bolond. Az év végére esett például, a tél szakára a Hőség Hava, noha zordabb tél volt, mint valaha. Kriptáikból a holtak kikeltek, bár nem a föltámadás sófára, csak jőtt-mentek, igricek, vén dzsinnek hamis kürtszava zengett. Az idő megfordult és hátrafele pergett, s melyet közülünk már senki meg nem lelhet, újból elvesztettük álmunk. S vad jegek jöttek, üvöltő szelek, zimankók, hogy lelkünk beledermedt. Cudar egy év volt. Fantomok éve. De bennem azóta megszépíti mégis az emlék: beléd szerettem. (2000) Ábrándozgattam valaha: haj, vajon megérem-e? Megértem hát, ez most már tény. De vajon megérte-e? (00, azaz Nullnull) Profán köszöntő Jogosítványom nézem, érvényes 00. májusig. Belerögzítve látom az útlevelemben: 00 augusztusáig oké. Féláru vasúti jegyem s munkahelyi belépőm viszont egész 00-ra szól, amint 00 végéig hatályos a bankkártyám is. így aztán elmondhatom, sőt bátran leszögezhetem tehát, ho^y ezennel a Klozett Eve köszönt reám.