kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - A százesztendős jövendőmondó [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/449/5106449.jpg "Benedek Elek - A százesztendős jövendőmondó [antikvár]")
Mi őrzi meg az írót? A kortársak fájdalmas emlékezése? Avagy maga az írás, az életmű? A barátok és tanítványok sorra távoznak. A könyveket belepi a por. Benedek Elek azonban szaporodó évtizedekkel halála után is szerepet tölt be. Ez élteti alakját, frissíti fel alkotásait egy másult világban, az ő korához már alig kapcsolódó új nemzedékben. Szerepe ugyan csak áttételesen gyakorlati, de irodalomtörténetileg is, nevelésügyi és erkölcsi jellegében is mindennapjainkba vág. A Benedek Elek-probléma (már...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mi őrzi meg az írót? A kortársak fájdalmas emlékezése? Avagy maga az írás, az életmű? A barátok és tanítványok sorra távoznak. A könyveket belepi a por. Benedek Elek azonban szaporodó évtizedekkel halála után is szerepet tölt be. Ez élteti alakját, frissíti fel alkotásait egy másult világban, az ő korához már alig kapcsolódó új nemzedékben. Szerepe ugyan csak áttételesen gyakorlati, de irodalomtörténetileg is, nevelésügyi és erkölcsi jellegében is mindennapjainkba vág. A Benedek Elek-probléma (már maga a problémává válás időszerűségre figyelmeztet) önmagában is felfogható, igazi jelentősége mégis az, hogy mai kérdéseink tárgyalásába illeszkedik, mint érv és tanulság.
Kezdjük azon, hová helyezzük Benedek Eleket az irodalomtörténetben? Még olyan literátorok is, akik szakítani tudtak egy „iskolás népiesség" elskatulyázó vádjával, s kora embertelenségeinek leleplezőjét, a „mélyen humanista, tiszta erkölcsiség" hirdetőjét fedezték fel benne, visszafelé sorolják, s egy múlt századi népnemzeti iskola „utolsó képviselői" között emlegetik. Mi a romániai magyar irodalom úttörőjét, népi demokratikus irányzatának mesterét becsüljük alakjában, s mert ez az iskolaalapítás már önmagában is éles ellentétet jelentett mindennemű régies iskolássággal, frázishagyománnyal szemben (gondoljunk csak az öreg író bősz Ady-harcára, összeütközéseire a konzervatívok minden árnyalatával), érthető, hogy felfigyeltünk elfelejtett társadalmi kiállásokra s egy csehovian realista, mélyen konfliktusokba merülő, őszinte valóságábrázolásra is.
Termékadatok
Cím: A százesztendős jövendőmondó [antikvár]
Szerző:
Benedek Elek
Kiadó: Irodalmi Könyvkiadó
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............