BEVEZETŐA korai középkorból a skolasztika idó'szakára hagyományozott rózsajelképek jelentős változásokon esnek át. Az addig leginkább maszkulin tulajdonságokat mutató, a férfi mártírokhoz, mindenekelőtt Krisztus alakjához kötött rózsaszimbólumok egy része elhalványodik, kevesebben és ritkábban hivatkoznak reájuk, szinte kihullnak a jelképkészletból, ugyanakkor egyre nagyobb teret kap a nőies minőségek megjelenítése. A hangsúly áthelyeződésével a rózsa immár Mária tulajdonságait kezdi formázni. A...
BEVEZETŐA korai középkorból a skolasztika idó'szakára hagyományozott rózsajelképek jelentős változásokon esnek át. Az addig leginkább maszkulin tulajdonságokat mutató, a férfi mártírokhoz, mindenekelőtt Krisztus alakjához kötött rózsaszimbólumok egy része elhalványodik, kevesebben és ritkábban hivatkoznak reájuk, szinte kihullnak a jelképkészletból, ugyanakkor egyre nagyobb teret kap a nőies minőségek megjelenítése. A hangsúly áthelyeződésével a rózsa immár Mária tulajdonságait kezdi formázni. A növény és a rá hivatkozó, egyre sokasodó rózsajelkép a kolduló szerzetesrendek - a domonkosok és kisebb mértékben a ferencesek - jóvoltából a 12. századtól a Mária-kultusz eredményeként alkalmassá válik a Szentanya, majd a női tulajdonságok megjelenítésére. A Máriához kötődő szimbólumok dualitásai között több, korábban Krisztus jellemzésére fenntartott jelkép jelenik meg, melyek mind az európai, a civilizációba bevont rózsafajok botanikai tulajdonságai (mindenekelőtt a piros és a fehér sziromszín) alapján alakulnak ki.A skolasztika korának rózsajelkép-bővülését a művelődéstörténet által tanulmányozott néhány általános tendencia magyarázza.A muszlim civilizációval egyre inkább érintkező kereszténység számos nem keresztény hatást fogad be abban a hitben, hogy ezzel a számára fontos antik ismereteket bővíti. A muszlim peripatetikus filozófusok és a keresztény skolasztikusok univerzumképe alapvető vonásaiban megegyezik: mindkettő Platón és Arisztotelész ismeretei alapján alakul. Mindkét vallás saját Elemi világának struktúráját a Sztagiritától származtatja. Az Elemi világ szféráinak, köztük a növényeknek a tapasztalati megismerése, a természet szerepének fölértékelődése abból a véleményből táplálkozik, hogy általa a följebb elhelyezkedő szférák, mindenekelőtt a Szellemvilág s azon belül is a legfőbb szinten álló egyetemes szellem, ha áttételesen is, de megismerhető. A naturalizmus értékeinek az univerzumba való beillesztése pedig együtt jár az arisztotelészi ismeretek hitelének növekedésével, s nem mellékesen azon humorálpatoló-giai elven alapuló medicinális ismeretekre való hivatkozással, amely a négy elemet és azok minőségét állítja előtérbe.A természet közvetlen tanulmányozását megengedő szemlélet nemcsak a teológiai és filozófiai tudást bővíti, de a növénytermesztés területén is lehetőséget ad - a régi technikák újbóli fölfedezésére és a gazdaság által kifejlesztett újak gyakorlati bevezetésére. A kertészet kiteljesedését a népesség gyarapodása s a táplálék- és gyógyszeranyagigény növekedése is szorgalmazza. A kertművelésbe, többek között a keresztes hadjáratok lovagjai révén, új rózsafa-, illetve rózsafajváltozatok kerülnek be.A középkorban a rózsára leginkább csak szóban hivatkoztak. Az élő növény fölhasználása tovább bővítette a rózsajelképek sorát, s immár a szakrális vagy a profán céllal kialakított kertekben egy virágzó bokorral, rózsagallyal vagy egyetlen virággal is kifejezhetőnek talál-
Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Biológuskent a Szegedi Egyetemen végzett, majd Veszprémben telepedett le. Egyetemi oktató.
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.