kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arthur Conan Doyle - Snakes [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/972/5182972.jpg "Arthur Conan Doyle - Snakes [antikvár]")
Foreword
I have a friend who fancied snakes and kept them when he was a young boy. His mother, a great beauty, was a member of high society in Chicago and on one occasion at a party in Lake Forest she wore one of her son's small boas as a bracelet around her wrist. I wasn't there to vouch for this, but her son told me the story a few times and I always believed him. The thought (the long arms with the thin coils of speckled yellow at the wrist) has been too much to dismiss from my mind. To my surprise my friend's mother is not unique. In...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3360 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Foreword
I have a friend who fancied snakes and kept them when he was a young boy. His mother, a great beauty, was a member of high society in Chicago and on one occasion at a party in Lake Forest she wore one of her son's small boas as a bracelet around her wrist. I wasn't there to vouch for this, but her son told me the story a few times and I always believed him. The thought (the long arms with the thin coils of speckled yellow at the wrist) has been too much to dismiss from my mind. To my surprise my friend's mother is not unique. In her engaging introduction to this volume Willee Lewis writes of Alice Roosevelt Longworth who enlivened her Washington dinner parties by pulling a green garter snake out of her evening bag.
Willee Lewis is one of my great Washington friends. With her husband Finlay, their house is a gathering place for figures from media, political and the literary circles. Quite unlikely that Willee will ever greet her guests at the door with a boa encircling her wrist (or a larger species, around her thin waist), or provide entertainment at dinner by pulling a garter snake out of an evening bag. Indeed, she confesses she is "scared by the most innocent of snakes." But fortunately she has put her fears aside and gathered things reptilian for this delightful collection.
There is much here—the great classics (Arthur Conan Doyle's "The
Termékadatok
Cím: Snakes [antikvár]
Kiadó: M. Evans and Company
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 1590770080
Méret: 160 mm x 240 mm
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (Edinburgh, 1859. május 22. – Crowborough, 1930. július 7.) skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei (amelyek jelentős újításnak számítottak a krimi történelmében), valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert. Termékeny író volt, akinek egyéb művei közt találhatunk sci-fi történeteket, úgymint a számtalan filmfeldolgozást megért Az elveszett világ, történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát és prózát.
A Conan név eredetileg harmadik keresztneve volt, de idős korában már vezetékneve részeként használta.
Arthur Conan Doyle 1859. május 22.-én születet Edinburgh-ban egy jómódú ír családban. Orvosnak tanult, diplomáját is az Edinburgh-i Egyetemen szerezte 1881-ben. Sebészként dolgozott egy bálnavadász hajón, és orvosi tiszt is volt egy gőzös hajón Liverpool és Nyugat-Afrika között.
1885-ben vette el első feleségét Louisa Hawkinst, aki 1906-ban meghalt. 1907-ben pedig második feleségét Jean Leckie-t vette el. Öt gyereke született, kettő az első feleségétől és három a másodiktól. Southseaban Anglia déli partján telepedett le, itt az idejét gyógyászattal és az írással töltötte, ez idő alatt alkotta meg Sherlock Holmes karakterét.Első Holmes könyve a „A bíborvörös dolgozószoba” volt, ezt a „Beeton's Christmas Annual” publikálta 1887-ben. A könyv sikere ösztönözte a folytatásra, de 1893-ban úgy gondolta, hogy komolyabb írásra kellene összpontosítania így „megölte” a híres detektívet. Ez a rajongóknak nem tetszett, ezért „feltámasztotta” főhősét.
Ezen kívül még számos más regényt is írt beleérte „Az elveszett világ”-ot. A századfordulón, a dél-afrikai búr háborút követően, aminek következtében a világ elutasítóan viszonyult az Egyesült Királyság magatartásához, Doyle írt egy röpiratot The War in South Africa: Its Cause and Conduct (a dél-afrikai háború: oka és lefolyása) címmel, amivel igazolta Nagy-Britannia szerepét a búr háborúban, és több nyelvre is lefordítottak.Doyle úgy hitte, ennek a röpiratnak köszönhető, hogy 1902-ben lovaggá ütötték, majd Surrey főhadnagy-helyettesévé nevezték ki. A búr háborúban és az első világháborúban halt meg fia, testvére és két unokaöccse. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált.
Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, életének 71. évében halt meg szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot állítottak neki Crowborough-ban – ahol 23 évig élt –, valamint Edinburgh-ban is, közel a szülőházához.
A Conan név eredetileg harmadik keresztneve volt, de idős korában már vezetékneve részeként használta.
Arthur Conan Doyle 1859. május 22.-én születet Edinburgh-ban egy jómódú ír családban. Orvosnak tanult, diplomáját is az Edinburgh-i Egyetemen szerezte 1881-ben. Sebészként dolgozott egy bálnavadász hajón, és orvosi tiszt is volt egy gőzös hajón Liverpool és Nyugat-Afrika között.
1885-ben vette el első feleségét Louisa Hawkinst, aki 1906-ban meghalt. 1907-ben pedig második feleségét Jean Leckie-t vette el. Öt gyereke született, kettő az első feleségétől és három a másodiktól. Southseaban Anglia déli partján telepedett le, itt az idejét gyógyászattal és az írással töltötte, ez idő alatt alkotta meg Sherlock Holmes karakterét.Első Holmes könyve a „A bíborvörös dolgozószoba” volt, ezt a „Beeton's Christmas Annual” publikálta 1887-ben. A könyv sikere ösztönözte a folytatásra, de 1893-ban úgy gondolta, hogy komolyabb írásra kellene összpontosítania így „megölte” a híres detektívet. Ez a rajongóknak nem tetszett, ezért „feltámasztotta” főhősét.
Ezen kívül még számos más regényt is írt beleérte „Az elveszett világ”-ot. A századfordulón, a dél-afrikai búr háborút követően, aminek következtében a világ elutasítóan viszonyult az Egyesült Királyság magatartásához, Doyle írt egy röpiratot The War in South Africa: Its Cause and Conduct (a dél-afrikai háború: oka és lefolyása) címmel, amivel igazolta Nagy-Britannia szerepét a búr háborúban, és több nyelvre is lefordítottak.Doyle úgy hitte, ennek a röpiratnak köszönhető, hogy 1902-ben lovaggá ütötték, majd Surrey főhadnagy-helyettesévé nevezték ki. A búr háborúban és az első világháborúban halt meg fia, testvére és két unokaöccse. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált.
Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, életének 71. évében halt meg szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot állítottak neki Crowborough-ban – ahol 23 évig élt –, valamint Edinburgh-ban is, közel a szülőházához.
Margaret Eleanor Atwood (Ottawa, 1939. november 18. –) kanadai író, költő, irodalomkritikus és feminista aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költő is figyelemreméltó az irodalmi munkássága. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.
Margaret az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Rendszeresen olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.
Hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött, hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorok kezei alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts). 1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).
1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.
Párjával mindketten tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.
Irodalmi munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.
Margaret az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Rendszeresen olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.
Hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött, hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorok kezei alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts). 1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).
1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.
Párjával mindketten tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.
Irodalmi munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............