Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról [antikvár]

EGY BOLOGNAI GROF AZ OSZMÁN BIRODALOMRÓL LuiGi Fi-rdinando Marsigij' (1658-1730) Marsigli a katona, Marsigli a tudós, Marsigli a gyűjtő, Marsigli a diplomata, Marsigli az utazó, Marsigli a hadmérnök, Marsigli a nyelvész-filológus, Marsigli a földrajztudós " Ezer arcú, egyetemes ember, aki átmenetet jelentett a magyarországi háborúkban harcoló itáliai hadvezérek (Raimondo Montecuccoli, Antonio Caraffa, Enca Caprara, vagy éppen Savoyai Jenő) és a magukat „filozófusnak" nevező felvilágosodás kori értelmiségiek közt, akik a világ, a természet és az emberi kultúra mind teljesebb megismerésére törekedtek. Luigi Ferdinando Marsigli 1658. július 20-án, gazdag nemesi család ötödik gyer-mekekérit születei:t Bolognában. Nem végzett rendszeres tanulmányokat, hanem sok más fiatal társához hasonlóan, kíváncsi autodidakta módjára szülővárosa és Padova egyetemén a kor hírneves tudós-tanáramak óráit látogatta, elsősorban a matematika, a fizika, a csillagászat és az anatómia érdekelték. 1674-ben, alig tizenhat évesen hosszabb tanulmányútra indult: megfordult Velencében, majd Firenze, Róma és Nápoly következett. Miután Rómából Nápolyba menet megismerkedett egy angol kereskedővel, aki élete nagy részét Konstantinápolyban és Szmirnában (ma Izmir) töltötte, cs akit a fiatal olasz gróf a kíváncsiságtól vezérelve alaposan kikérdezett a törökök természetét ületően, 1679-ben édesapja engedélyét megszerezve csatlakozott a Velencei Köztársaság új konstantinápolyi állandó követének, Pietro Civraninak a Fényes Portára indulii kísére téhez. Utjának célját ő maga így határozta meg: „Már egészen fiatal koromtól kezdve nagy örömömet leltem a törökök téirténelméről szóló könyvek olvasásában, melyekben ezt a népet mindig legyőzhetetlennek mutatták be. így született meg bennem a vágy és az akarat, hogy megismerjem őket."-' Konstantinápolyban tizenegy hónapot töltött az Oszmán Birodalomról szóló anyagok gyűjtésével. Meg akarta ismerni politikai Iclépí-tését, hadsereget, irodalmát, fővárosának életét és egyéb jellegzetességeit. Ezért amel- 1 A bolognai ^rót ricvének többfele irásmódj;! ismert, luiszniUjiik M;irsilikciit, ,s a .Marsilli ncv változat is előfordul, lílctraj/.át, kalandos életútja cs nagyon szeles crdekliHiesi köre rj'omán «ikan, sok-fclekc|)|)en megírták. A legfontosabbakat 1. a Tájékoztató irodalomban. 2 Esetleg egyszerűen kém, ahogy legutóbb Bene Sándor és Nagy L.cvente értelmezték a bolognai gróf mániákus hírszerző cs fclha.s/.niló tevékenységét. L.: Ben'e Sándor: Acta Pacis, lieke a muzulmánokkal. Luigi Ferdinando Marsili terve a karlócai béke iratainak kiadására. 1 ladtörtendmi Közlemények, 119. (2006/2) 329-372., Nacy Levente: Rebellis barbárok és nagylelkű hösök. Luigi Icrdinando Marsili nézetei a Habsburg és az Oszmán liirodalomtól. Uo. 303-328. Vagy talán csak" titkos ügynök volt: Kisari Bai.i.a Oyörgy: Marsiíjli tábornok (érképei. Le mappe del Gcnerale Marsigli. Hudiipest, 2005.71-76. ' » I 3 Az Oszmán Birodalom , Prológus. XI