A. Nagy Gábor: Tömörített festmény [antikvár]

Lapjai hullámosak, fedlapja megtört.
Részlet: Hol kezdődik ma és mikor ér véget a tegnap? "Az elektromos, elektronikus és informatikai technológiák egy kommunikációs társadalmat hoztak el számunkra. Ezek a technológiák húzódnak meg a társadalmi élet múlt évszázad során végbement változásainak legmélyén, melyek nem csak fizikai környezetünket alakították át, de mentális képzeteinket is ennélfogva egész képzeletvilágunkat. A villamosság, az elektronika és az informatikai eszközök a ma művészeinek kezében. De ennél lényegesen fontosabb környezetünk alakítása, mely minden eltelt nappal egy kicsit még teljesebbé válik, illetve saját, állandó újraalkalmazkodásunk egy szüntelenül mozgásban levő valósághoz. A történelem során az egymást követő új technológiák megjelenése - kezdetben a nyersanyagok átalakítása, majd energia kinyerése, most pedig az információs technológiák - az emberi létezést szintén egymást követő és változó megjelenésű kifejezésmódokon vitték keresztül. Megkérdőjelezésre került a korábban érvényben levő I'art pour l'art koncepciója. A kortárs művészek - különösen akik érintettek a kommunikációban - azon dolgoznak, hogy az esztétika (mint jelek, szimbólumok és tettek rendszere) visszakerüljön eredeti, antropológiai funkciójába. A kommunikációs művészeknek nem célja, hogy a tudósokkal és technológiáikkal rivalizáljanak. Ehelyett inkább azon fáradoznak, hogy éljenek eme elméleti és gyakrolati új eszközökkel, sőt ha kell, vissza is éljenek velük annak érdekében, hogy kiszélesítsék észleléseink horizontját, érzékelésünket és öntudatunkat, hogy ezáltal újítsák meg elveinket és mintaképeinket, a módot ahogyan látunk, érzünk, értünk és kommunikálunk...