A hagyományos kínai orvoslás nemzetközi szabványú kínai-magyar-angol alapterminológiája [antikvár]

1 Előszó__ A hagyományos kínai orvoslás a kínai nemzet több ezer éves egészségmegőrző szellemiségének és tapasztalatainak kikristályosodása. A kínai orvoslás nemcsak az ókori kínai kultúra egyedülálló értéke, de a kínai kultúra kincsestárához vezető ajtó kulcsa is egyben, A kínai orvoslás elmélyült tanulmányozása és tudományos Igényű összegzése gazdagítja a nemzetközi orvostudományt és előmozdítja az élettudományi kutatásokat. Napjainkban az egészség fogalmának megváltozásával és az orvostudományi modellek átalakulásával a hagyományos kínai orvoslás elméletei és technikái világszerte egyre elismertebbek és elfogadottabbak. Nem túlzás azt állítani, hogy a kínai orvoslás globalizációja új és kedvező korszakhoz érkezett. 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétette a WHO hagyományos medicina stratégia:2014-2023 című dokumentumot, melyben kiemelik, hogy a „megbízható minőségű, biztonságos és hatékony hagyományos orvosi eljárások elősegítik, hogy elérhető legyen a mindenki számára megvalósítható egészség". 2014-ben az Egészségügyi Világszervezet 67. világkongresszusán határozat született a hagyományos medicinákról, melyben arra sürgetik a tagországokat, hogy saját körülményeikhez alkalmazva valósítsák meg a WHO hagyományos medicina stratégia: 2014-2023 című dokumentumban megfogalmazottakat a hagyományos medicina fejlesztése érdekében. A hagyományos kínai orvoslás jelenleg a világ legjelentősebb hagyományos medicinái közé tartozik, melynek befolyása folyamatosan növekszik. 2009-ben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) létrehozta a Hagyományos Kínai Orvoslás Műszaki Bizottságát (IS0/TC249), amely eddig hét hagyományos kínai orvoslással kapcsolatos szabványt jelentetett meg. 2010-ben az Egészségügyi Világszervezet először vette fel a hagyományos medicinák és a kínai orvoslás betegségkategóriáit a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO/ICD) kódrendszerbe. Ugyanebben az évben az UNESCO felvette a „kínai orvoslás akupunktúráját és moxlbuszciójáf a szellemi világörökségek listájára, illetve a kínai orvoslás klasszikus irodalmából a Sárga császár belső Ifönyve (Huángdi néijing i ^rtÉl) és a Rendszerezett füvesl<önyv (Béncáo gángmü zls^ÉlXlg) című műveket a Világ emlékezete programba. 2015-ben az élettani-orvostudományi Nobel-díjat Tú Yőuyöu gyógyszerész professzor asszony kapta egy hagyományos kínai orvoslásban használt gyógynövényből kivont hatóanyag felfedezéséért. Mindezekből jól kirajzolódik a hagyományos kínai orvoslás egyre növekvő globális elismertsége. A szabványosítás a kereskedelmi szokványok fenntartásának, illetve a tudomány és a technológia fejlesztésének fontos eszköze. A kínai orvoslással kapcsolatos nemzetközi eszmecsere az informatika, a gyógyítás, az oktatás és a kutatás területein napról napra szerteágazóbbá válik. Ezzel egyidejűleg a kínai orvosláshoz köthető kereskedelem is folyamatosan növekszik. Mindez a szabványosítás iránti igény folyamatos erősödésével jár. A Hagyományos Kínai Orvosi Egyesületek Világszövetsége (WFCMS) 2003-as megalakulása óta a hagyományos kínai orvoslás globális fejlődésének kulcskérdéseként tekint a nemzetközi szabványosításra. Világszövetségünk az elmúlt évek során tizenhat nemzetközi szabványt dolgozott ki. Ezek közé tartozik a kínai orvoslás alapterminológiai szabványa, amely már hét nyelven készült el: kínai, angol, francia, spanyol, portugál, olasz és orosz nyelveken. E szabványok rendszerezett és pontos nyelvezetet biztosítanak a kínai orvoslással kapcsolatos nemzetközi eszmecsere számára. A hagyományos kínai orvoslás viszonylag hosszú múltra tekint vissza Magyarországon. Már az 1980-as években érkeztek hagyományos kínai orvosok Kínából, hogy Magyarországon hagyományos kínai orvosi praxist kezdjenek. Az elmúlt években a kínai orvoslás mind a széles körű népesség, mind a kormányzati szervek részéről nagy népszerűségre és támogatottságra tett szert. A kínai orvoslás magyarországi szakmai szervezete, a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete (HKOME) 2002-ben alapult és 2005-ben felvételt nyert a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségébe (MOTESZ). Ez volt Európában az első alkalom arra, hogy egy hagyományos kínai orvosi szakmai társaság modern orvosi szervezetbe felvételt nyerjen. 2006-ban a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete belépett a Hagyományos Kínai Orvosi Egyesületek Világszövetségébe. 2015 márciusában Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetemen nyílt meg a kontinentális Európa első HKO Konfuciusz Intézete. Az Egészségügyi Törvény 2013. decembei 17-1 módosításához kapcsolódóan a 2015 októberében hatályba lépett 42/2015 EMMI rendelet jogilag rendezte a hagyományos kínai orvosok magyarországi praxisát. A hagyományos kínai orvoslás magyarországi szakemberei a kormányzati szervek és a társadalom széles körű támogatását élvezve a hagyományos kínai orvosi kultúra fejlesztésén dolgoznak, kínai orvosi oktatást szerveznek, elősegítik a kínai orvoslás és a modern tudomány közötti eszmecserét, valamint hozzájárulnak a lakosság egészségének megőrzéséhez. Sokévnyi erőfeszítéseiknek köszönhetően a kínai orvoslás virágzásnak indult Magyarországon. Annak érdekében, hogy magyar nyelven pontosabban és könf