Bővebb ismertető
A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) a világ egyik legrégebbi (legalább háromezer éves) és leginkább rendszerbe foglalt, jól megalapozott orvoslása. Ennek kezdetektől fogva fontos része a kínai masszázs (szinonimája az „akupresszúra"), amely nemcsak a bőrben és a bőr alatti szövetekben, az inakban és az izmokban haladó energiapályákat, az ún. meridiánokat célozza meg, hanem egyik jelentős területe, a csontmasszázs, a sérüléseket, ficamokat helyretevő, gyógyító masszázstechnikákról szól. Az európai masszázst történeti gyökereiben a XVI. században élt francia sebész, Ambroise Pare (1518-1590) munkásságától számítják, aki először írt a masszázs hatásáról. Maga a masszőr szó is - szerintük - a francia masseur szó átvételével terjedt el. Ezt cáfolni látszik a kínai moszan (azaz masszázst végző személy) kifejezés, amit ősrégi karakterekkel írnak. Bár a kínai energiafogalomról Európában mit sem tudnak, 1628-ban az angol Harvey felfedezi a vérkeringést, és ez felértékeli a masszázs szerepét. A XVIII. században lesz csak népszerű Európában, főleg a német Hoffmann (1660-1742) munkássága alapján. A modern európai masszázs korszakát az 1805-ben a svédországi Lund egyetemén dolgozó Pehr Henrik Ling (1776-1839) munkássága tf, jelzi. 0 fejlesztette ki az ún. svédmasszázs technikát, amit a mai napig széles körben alkalmaznak. Szerinte a svédmasszázs oktatási, katonai, orvosi és kozmetikai alkalmazásaiban lesz jelentős. Az újabbkori fejlődés Gertrude Beard (1887- 1971) nevéhez kötődik, aki szerint (1952) a masszázs „a test lágy szöveteinek leghatékonyabban kézzel történő manipulálására szolgál abból a célból, hogy az ideg-, izom- és légzőrendszerre és a vér- és nyirokkeringésre helyi és általános hatást gyakoroljunk." Érdekes, hogy az európai masszázsban használt izomlazító, ún. triggerpontok javarészt megfeleltethetők az akupunktúrás pontoknak. Ebben is „találkozik" a két közelítésmód. Gyakorlati tapasztalatom is az, hogy a már európai masszázst gyakorló tanítványaim számára könnyebb a kínai masszázs elsajátítása. Tudásuk, technikájuk finomodik és mélyül, a masszázs indikációs köre bővül különböző mozgásszervi, belszervi és érzékszervi panaszok vonatkozásában. Azok, akik a kínai masszázst választják elsőként, sok olyan technikai eljárást, praktikus módszert tanulnak majd meg, ami elég eltérő az európai iskolákétól. Számukra sokkal természetesebbek lesznek az energiakeringést biztosító meridiánok és pontok. Ragaszkodni fognak a több ezer éves hagyományokhoz, pontosan kell követniük az elemi, szétoszlató és erősítő masszázstechnikákat. Természetesen itt is van kötelező és ún. szabadon választott gyakorlat, azaz mindenki a saját egyéniségének megfelelő összetett technikákat és sorrendet alakíthatja ki a haladó fokon. A mai magyar előírások az akupresszőr képesítésbe sorolják a melegítéses, moxakezelésben, a pohárvetésben (köpölyözésben) és a fül-akupresszúrában való jártasságot is.