Sudoku [antikvár]

Sudoku - szenvedély a négyzetrácsban Aki már oldott meg valaha sudokut, tudja: ezt nem lehet megunni! A Japánból származó zseniális számrejtvény függőséget okoz Az egész világon, nap mint nap számtalan ember próbálkozik vonaton, buszon, otthon vagy akár ebédszünetben is azzal, hogy az 1 és 9 közötti számokat beírja egy négyzetháló mezőibe. Addig nem nyugszanak, amíg nem sikerül megoldaniuk a feladványt. Miben rejlik a sudoku varázsa? Természetesen a számokban. A számok - az írással ellentétben - valóban nemzetköziek, a számrejtvények megfejtéséhez pedig pontosan az szükséges, ami a fejtörők lényege: logikus gondolkodás, kombinációs képesség, jó adag türelem és az az öröm, amelyet egy igazán nehéz feladvány megoldása után érzünk. Zseniálisan egyszerű és mégis roppant furfangos rejtvénycsemege: ez a sudoku. A sudoku sikertörténete A zseniális számrejtvény iránti lelkesedés Japánból érkezett Európába. A felkelő nap országában havonta 600 000 sudoku-rejtvény-füzetet adnak el. Hagyományos keresztrejtvények készítésére a Japán írás nem alkalmas. Ezért, és mivel a Japánok imádnak rejtvényt fejteni. Japán a számrejtvények országa: a szigetországban óriási a kereslet a logikai számfeladványok iránt. Pedig a sudoku Japán sikertörténete még nem is annyira régi. A Nikoli Japán rejtvénykiadó csak 1984-ben vette át az amerikai Dell kiadótól a bűvös négyzeteket. Kezdetben a Japánok nem igazán lelkesedtek a rejtvényért, egészen addig, amíg a Nikoli 1986-ban be nem vezetett két újítást: egyrészt 30-nál több számot nem volt szabad előre megadni, másrészt a megadott számokat szimmetrikusan helyezték el a 81 mezőből álló négyzethálóban. így vált az Amerikában„NumberPlace" néven ismert fejtörő igazán furfangos rejtvénycsemegévé.