Szegedi örökség [antikvár]

Részlet:Dugonics András halálának 150. évfordulója időszerűvé teszi a város művelődéstörténetében fél évszázadon át jelentős szerepet betöltő, róla elnevezett tudományos és irodalmi társulat idézését. Az alábbiak az alakulás 70. évfordulójának emlékünnepségén, 1962. november 25-én hangzottak el a Társaság fölolvasó üléseinek hagyományos szinhelyén, "a széképület dísztermében", a városháza közgyűlési termében.Szomorú és keserű igazságként hangzik, írja Juhász Gyula, hogy minden élet értékes lesz - a halálban. Ezt elmondhatjuk a Dugonics Társaság életére is... Engedjék meg, hogy rövid időre, ezen a helyen, 70 év távlatából idézzük a halottakat és élőket, az egykori Dugonicsokat, ahogy országszerte nevezték őket, a Társaság egykori tagjait, akik erről a helyről hirdették egy halottaiból feltámadott város igényét a szebb városhoz méltó, magasabb kultúrához, tudományhoz és irodalomhoz a nem utolsó sorban a szegedi egyetemhez is...