Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának második 4 éve [antikvár]

ELOSZO Kedves Olvasó! A rendszerváltást követően a megyei önkormányzatok a második ciklust zárják. Az önkormányzati törvény értelmében a területi önkormányzatok feladata nem a direkt irányítás, az ún. középszinti funkciók betöltése, hanem a partnerség, a segítségnyújtás, a települések önálló önkormányzatinak az ösztönzése. Ez mindenképpen újszerűséget, megújulást kívánt már csak azért is, mert a legfontosabb feladatokat a területi koordináció, a területi információs rendszer létrehozása, a területrendezési tevékenységek összhangjának megteremtése, a területi fejlesztések előmozdítása, a turisztikai fejlődés, az épített környezetek védelme, saját intézmények irányítása, környezetvédelmi feladatok, stb. jelentették. Úgy gondolom, hogy a megyei önkormányzat az előzőekben felsoroltaknak meg tudott felelni. A törvényi kötelezettségeken túlmenően nagyon sok olyan önként vállalt munkát végeztünk el, ami sok tekintetben a megye további fejlődését szolgálta. Tettük ezt olyan körülmények között, amikor a gazdaságélénkülés mindössze e ciklus végén mutatta első jeleit, amikor a munkanélküliségben, az agrártermelésben és értékesítésben súlyos válságokat éltünk meg, amikor egy-egy feladathoz, melyeket szükségesnek tartottunk, minimálisak voltak az eszközök, és nem segítette munkánkat az a nehéz teher, ami izoláltságunk, perifériára szorulásunk körül rajzolódott. A fent leírt körülmények ellenére több területen sikereket értünk el. Talán most van a legnagyobb esélyünk arra, hogy elérhetőségünk rövidebb távon változni fog az autópályaprogram gyorsításával. A települések közmüvetítettsége jelentős mértékben javult. Ma már csak kommunális problémák megoldásáról beszélünk. Nagy hangsúlyt helyeztünk a nemzetközi kapcsolatok javítására, a kapcsolattartásra a minisztériumokkal, gazdasági és érdekképviseleti szervekkel, sőt a vállalkozói szférával is. Programokkal, koncepciókkai, elemző tanulmányokkal segítettük a területfejlesztési tevékenységeket. Ugyancsak javult a kapcsolat a fejlesztési tanáccsal és szervezeteivel, ami a jövőt illetően még fontosabb feladat lesz. A Megyei Közgyűlés bizottságai sok esetben alkotó módon járultak hozzá az adott munka elvégzéséhez, az apparátus jó felkészültségét bizonyította az elmúlt években. Intézményhálózatunk a területi kiegyenlítődés elve alapján sok esetben bővült, sikerült az egészségügyi-szociális létesítmény fejlesztését, racionalizálását is elindítanunk. Amit e tapasztalatok alapján a jövő szempontjából megfogalmaznék, azok a következők: a területi önkormányzatnak továbbra is nyitottnak kell maradnia, dinamizálni kell a települési önkormányzatokkal való szakmai kapcsolatokat, mert feltehető, hogy az EU-csatlakozásra való felkészülésben erre nagyobb szükségünk lesz. Erősíteni kell a szomszéd megyékkel történő funkcionális együttműködést, a regionális lehetőségek kihasználását. Jelentős hangsúly kell kerüljön arra, hogy elképzeléseinkhez konkrét és megvalósítható projektek, programok álljanak rendelkezésre, erre ösztönözni kell partnereinket is (önkormányzatok, vállalkozások), és feltehetően nagyobb szerepet kell vállalni a gazdaság fejlesztésében. Én biztos vagyok abban, hogy a vázolt magasabb szintű elvárásoknak meg lehet felelni, és a területi önkormányzatok bizonyítni fogják létjogosultságukat a következő években is. Dr. Zilahi József