Szabadszállás képeskönyve [antikvár]

ELOSZO A képes-IevclezőlapokrólA világon milliószám jelentek meg képes-levelezőlapok, amelyeken üdvözleteket, jókívánságokat továbbítottak. Mi is az a képes levelezőlap? Egyszerű megközelítésben postán boríték nélkül továbbítható, meghatározott méretű kartonlap illusztrációval.A képes-levelezőlap azonban egy-egy időszak kortörténeti dokumentuma, és így kultúrtörténeti értéket is képvisel. Jól tükrözi az adott kor ízlésvilágát, és sok hasznos adatot, információt szolgáltat a múlt iránt érdeklődőknek és a kutatóknak. Gyakran csak a régi képes-levelezőlapokon találhatunk meg olyan épületeket, teljes utcákat, amelyeket azóta lebontottak, vagy teljesen átalakítottak. A régi utcaképek bemutatják a korabeli építkezési szokásokat, a települések életfomiáját, öltözködési szokásaikat, tárgyi kultúráját, a kereskedelmi és közlekedési viszonyokat.A képes-levelezőlap elődjének ötletét először Herinrich Stephan, a Német Birodalmi Posta főpostamestere vetette fel 1865. november 30-án az Észak Német Posta Unió V. Karisruhei konferenciáján. Javaslatát azonban, hogy a rövidebb közlemények számára levélboríték nagyságú nyílt levelet vezessenek be "postai lap" néven, a konferencián elvetették. 1869-ben Dr. Emmanuel Hermann foglalkozott újból a gondolattal. Kifejtette, hogy a levelek többsége csak rövid kívánságokat tartalmaz, melyekben semmiféle titok nincs, ezért olcsóbb, nyílt lapokon is közölhetöek. A levél feladása 5 krajcár, a postai lap díja 2 krajcár lehetne. A Magyar Posta vezérigazgatója Gervay Mihály támogatta Hermann tervét, és az ö érdeme, hogy 1869. október 1-én az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság forgalomba hozta az első postai lapot.Az első képes-levelezőlap készítőjének a nevét nem lehet pontosan meghatározni. Több országban készült egyidejű kiadás, August Schwartz, észak-német könyvkereskedő a postai lap sarkába nyomtatott képével indult el először Európában, majd az egész világon hódító útjára a képeslevelezőlap. Magyarországot 1896-ig külföldi kiadók látták el ilyen lapokkal. Hazánkban a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából 1896-ban adták ki az első képes-levelezőlapokat. Megjelentek a kőnyomatos, körajzos, litografált, majd a fekete-fehér, előhíváskor egyszínűre (kékes szürkére, bamásra, lilásra stb.) színezett kontakt másolatok, majd a színezett lapok.A századfordulóra már a legkisebb településről is voltak képes-levelezőlapok. Sok esetben a tűnő időbe vésődött táj, falu képes-levelezőlapokon vált halhatatlanná. Képes-levelezőlap kiadással és forgalmazással rendszerint helyi könyvkereskedők, nyomdák, fotóműhelyek foglalkoztak, később a kiadóhoz kereskedők, nyomdák, dohányárusok is csatlakoztak. Elgondolkodtató, vajon miért hangulatosak a 90-100 éves képeslapok? Az első pillanatban meg lehet különböztetni a század első évtizedeiben és napjainkban készült lapokat. Hemmer János festőművész szerint "minél jobbak a fényképezőgépek, annál ridegebbek a képeslapok. A japán fotómasina csoda nem tudja azt a hangulatot nyújtani, amelyet az ósdi dobozos gép képe és a költői színezés adott".A képes-levelezőlap készítése összefügg a nyomdatechnika fejlődésével. Az 1890-es években a képeslevelezőlap illusztráció fényképek alapján készült. A rajzokat litografált eljárással sokszorosították. A krómlitográfiával készült kép alkalmas volt helyi nevezetességek, így pl. Fő terek, templomok, városházák, iskolaépületek, gyárak bemutatására. Az 1890-es években igyekeztek minél több részletet ábrázolni egy képes-levelezőlapon. Az ilyen képes-levelezőlapokat "mozaikos" lapoknak nevezzük. (Pl. a 89-es sorszámú négyképes lap 1899-es postabélyegzővel.)Formai megjelenésében 1904 vált korszakhatárrá. Ezt megelőzően a képeslapok hátoldalát csak a címzésre lehetett igénybe venni. (Szaknyelven ezeket hosszúcímzéses lapoknak hívjuk) az üdvözlő sorokat a kép mellé vagy magára a képre írták. 1904-töl azonban postai rendelet alapján az egész7