Lendva ipartörténete I. [antikvár]

Posvetilo S publikacijo Mescanstvo, tiskarstvo in deznikarstvo Lendave je luc sveta zagledala druga stevilka muzejske periodike Lyndvamuseum. Z zdruzenimi mocmi domacinov in s strokovno pomocjo Drzavne knjiznice Széchényi iz Budimpeste smo avgusta leta 2007 na Glavni ulici v Lendavi odprli razstavo z enakim naslovom. Z njo smo zeleli postaviti spomenik dvema pomembnima poglavjema v zgodovini lendavskega mescanstva in obrtnistva, tiskarstvu in deznikarstvu med leti 1867 in 1945. Pricujoci knjigi smo dodelili dvojno vlogo: je vodic skozi omenjeno stalno muzejsko razstavo ter je prvi cien v nizu publikadj, s katerimi zelimo prikazati bogato zgodovino obrtnistva Lendave in okolice. Blaginja lendavskih mescanov je bila zmeraj tesno povezana z marljivostjo tukajsnjih Ijudi in s spretnostjo stevilnih mojstrov. Najnovejse arheoloske najdbe kazejo, da so na tem obmocju opeko izdelovali, oziroma zgali ze v obdobju rimskega cesarstva. Tudi imena nekaterih okoliskih naselij, kot npr. Kapca in Szijártóháza nakazujejo na obstoj razlicnih obrti in rokodelstev. Zato tudi ni nakljucje, da je madzarski kralj Ludvik I. (Veliki) ze leta 1366 Lendavi podelil trzno pravico, in sicer za 28. oktober, dan Svetega Simona in Judeza. Etnoloske raziskave so razkrile, da je zaradi ugodnib naravnih danosti v Lendavi in okolici dolga stoletja cvetelo loncarstvo in mlinarstvo. Leta 1870 je Lendava postala okrajno sredisce, in z odprtjem novih uradov ter z narascanjem prebivalstva se je obrtnistvo se dodatno razvilo. Vse to pa je ustvarilo odlicne temelje za izoblikovanje mescanstva in njihovega zivljenjskega sloga, katerega zgovorne price so stare zgradbe v srediscu mesta. Da je v tem obdobju mesto prezivljalo eno svojih najbogatejsih obdobij, dokazuje tudi ustanovitev deznikarne Hungária Hazai Ernyőgyár leta 1904, ki je po nasih podatkih bila prva deznikarna v monarhiji. Drasticni politicni preobrati v 20. stoletju so razvoj mesta mocno zavrli. Izhod iz tega stanja se je pokazal sele v obdobju po IL svetovni vojni, predvsem zaradi razvoja naftne in kemicne industrije ter - na deznikarstvu temeljece - tekstilne in druge lahke industrije. Ze teh nekaj uvodnih misli nam daje slutiti, da je zgodovina obrtnistva nasega mesta izredno bogata in raznovrstna ter da je za prikaz njene celostne podobe potrebno se veliko raziskovanj. Tudi ta publikacija je le eden od clenov v prikazu preteklosti in vrednot Lendave in njene okolice. Brez nadaljnjih raziskav namrec ne moremo dobiti realne slike preteklosti in sedanjosti nasega mesta. Ajánlás A Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyögyártása című kiadványunkkal útjára bocsátjuk a Lyndvamusem című folyóiratunk második számát. A széles körű helyi összefogásnak és az Országos Széchényi Könyvtár szakmai közreműködésének köszönhetően 2007 augusztusában nyilt meg Lendván, a Fő utcán a könyvünkkel azonos című kiállítás. A kiállítás Lendva polgárosodásának és ipartörténete két kiemelkedő fejezetének, a nyomdászatnak és az ernyőgyártásnak állít emléket, az 1867 és 1945 közötti időszakban. Ezen kötet egyfelől az említett állairdó kiállításhoz készült kiállításvezető, másfelől pedig egyik láncszeme annak a sorozatnak, amely Lendva és vidéke gazdag ipartörténetét kívánja bemutatni. Lendva város polgárainak jóléte és boldogulása mindig is szorosan összefügött az itt élő gazdálkodók szorgalmával és az ügyeskezű mesterek igyekezetével. A legújabb régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban égettek itt téglát. Némely környékbeli települések elnevezése, mint például Kapca és Szijártóháza, egyes kézművesipari ágak korai meglétére utalnak a térségben. Nem véletlen az sem, hogy Lendva városa már 1366-ban 1. (Nagy) Lajostól Szent Simon és Júdás napjára, azaz október 28-ra vásárjogot kapott. Néprajzi kutatások szerint a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően Lendva-vidéken évszázadokon keresztül virágzott a fazekasság és a molnárság. Az 1870-ben járási központtá vált Lendván az újonnan megnyiló hivataloknak és a növekvő népességnek köszönhetően további lendületet vett az ipari fejlődés. Mindez pedig nagyszerű alapokat teremtett a polgári réteg és a polgári életforma kialakulásához, amelynek ma is beszédes tanúi a városközpont épületei. Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy városunk ezidötájt élte egyik virágkorát, mint az, hogy itt létesült 1904-ben, jelenlegi tudásunk szerint a Monarchia első ernyögyára, a Hungária Hazai Ernyőgyár. A 20. század drasztikus hatalomváltásai erőteljesen visszavetették a város fejlődését. Ebből kiút csak a 11. világháború utáni időszakban mutatkozott, egyfelelöl a kőolajbányászati alapokon kibontakozó vegyiparban, másfelől a már említett ernyőgyártási tapasztalatokon alapuló textiliparban és más könnyűipari ágazatokban. Ez a néhány bevezető gondolat is rámutat, városunk ipartörténete olyan gazdag és szerteágazó, hogy teljesebb képének bemutatása érdekében számos további kutatásra van még szükség. Ezen kiadvány is egy láncszem a Lendva és vidéke múltját és értékeit bemutató kiállításhoz. További ipartörténeti kutatások nélkül ugyanis nem kaphatunk reális képet városunk múltjáról és jelenéről.