Lassan ballagok - Emlékkiadás [antikvár]

Dr. Bánfalvi József, a szegedi nóta felcsendítöje Szegeden a „Matematika iskola" megteremtője dr. Bánfalvi József Kőszegen született 1919. július 6-án. Édesapja az Állami Vasútnál dolgozott, édesanyja otthon segítette a családot. Azidöben a jóeszü fiatal, a szegény sorsú környezetéből papi vagy tanítói pályát választhatott, az utóbbi mellett döntött. Szülőhelyén, Kőszegen végezte alsóbb iskoláit és 1939-ben a tanítóképzőt. Életútját Szegeden folytatta, a Tanárképző Főiskolát 1943-ban fejezte be, és itt is helyezkedett el. Az Apponyi Kollégiumban intézeti tanár, majd 52-55 között Tömörkény Gimnázium igazgatóhelyettese és végül 1955-ben a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatój ává nevezték ki, innen vonult nyugdíjba az 1990-es tanévet befejezve. A Radnóti Gimnáziumban, amely több mint 110 éves múltra tekint vissza, soirendben a hetedik igazgató volt, de az éveket számítva harmadrészt ő vezette e nagyszerű intézményt. Igazgatósága alatt a gimnázium az ország öt legjobb középiskolája között szerepelt, mindvégig nagyszerű tanártársakkal vette magát körbe, de legfőképpen a diákok álltak közel szívéhez. A három és fél évtizedes igazgatói tevékenysége során nem csupán hazai, hanem a nemzetközi pedagógiai berkekben is hímevessé vált. Legnagyobb erénye, a legszélesebb ismeretekre törekedve a gimnáziumot is úgy irányította, hogy a szélesedő és a világ fejlődését biztosító követelményeknek megfeleljenek. így a kísérletező igazgatói címet is kiérdemelte. Néhány kezdeményezés a már említetteken túl: a speciális biológia és kémiai tagozatokat elsőként indította, sőt egyedülálló biofizika, illetve biokémiai tagozat beindítása Európában is páratlan. Kijelenthetjük, hogy a tanárok kezdeményezését, az érdeklődő diákok százait indította útjára a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményekbe. Kezdeményezésre indult be a nyolcosztályos gimnáziumi osztály, az előrehozott vizsgájú osztályok, az idegen-nyelvű oktatására nyelvvizsga-előkészítő osztályok, a külföldi testvér-iskolái kapcsolatokban segítséget nyújtottak diákok középfokú nyelvvizsga mielőbbi letételéhez. Jellemző módon a speciális tantervek megvalósításához kérte a szegedi egyetem segítségét, s a professzorok jelenlétében biztosította a tagozatok színvonalát. Mindezek alapján a Művelődési Minisztérium a Radnóti Miklós Gimnáziumot 1986-ban „Kísérleti Gimnázium"-i rangra emelte. A tantestületben dolgozókat ma is nagy generációnak hívják, akik közül említsük Visy Józsefet, dr. Fodor Jánost, dr. Papos Mihályt, Kertész Ferencet, dr. Arató Ádámot és másokat. Az iskolára az általános szigor, a fegyelmezett légkör volt a jellemző, de számos más területen oldotta a feszültséget. A gimnáziumi eredmények mellett izgalommal várták és olvasták az érettségizők bakijait, amelyeket nem mulasztott el mások okulására, de elsősorban mások szórakoztatására is közreadni. Tanulóival rendszeresen eljárt versenyekre, jelenlétével azok magabiztosságát fokozta, de említhetjük, hogy a nagy szívében a sporttámogatás is elfért. Nagymértékben támogatta a sportot, úgy tartotta, hogy egészséges mozgás nélkül nem lehetünk egész emberek. Számtalan magyar bajnokság megnyerésével az egyéni és csapatsportokban élenjárt a gimnázium, és az egyik leghangosabb drukker az igazgató úr volt. A sportélet támogatásával kosárlabda és röplabda bajnokságon végeztek az élen, de szép eredménnyel szerepeltek atlétikában és kézilabdában is, így városunk számára az utánpótlás nevelés bázisintézményének számított a gimnázium. Közelmúltban hallottam egyik ismerősömtől, hogy ha a radnótisokkal kellett megküzdeniük reszketés fogta el őket. Maradandót hozott létre Szeged városnak, amikor a tömegsport területén a felnőttek számára megszerveztette a „Radnóti hétfők" kispályás labdarúgás bevezetését.