Fejezetek a dombóvári fűtőházak történetéből [antikvár]

A magyar vasút 150. évfordulója óta felerősödött az az igény, hogy az egyes vasútvonalak illetve nagyobb csomópontok nevezetes évfordulóit megünnepeljük, illetve emlékezzünk elődeinkre és munkásságukra. A vasúti személy és áruszállítási munka nélkülözhetetlen, nagyon fontos része a járművek, mozdonyok személy- és teherkocsik - üzemeltetése és fenntartása. Ezen sokoldalú feladatot ősidőktől fogva a fűtőházak személyzete látta illetve látja el. Jelen kiadvány a magyarországi fűtőházak egyik legjelentősebbikének történetét dolgozza fel. Megjelentetésének időszerűségét az adja, hogy az ország első körfűtőházát 100 évvel ezelőtt avatták fel Dombóváron. Ahogy a település életében nagy jelentőséggel bírt a vasúti csomópont kialakulása, úgy a műszaki fejlődésnek a műszaki ismeretek megszerzésének mozgatója a fűtőház lett. A mai vontatási főnökség története felöleli a vasút hőskorának gőzmozdonyos időszakától a motorizáció fejlődésével, a korszerűsödő vasút dízelesítésén át a villamos vontatásig terjedő fejlődési pályát. A vontatási telep ma az egyik legkorszerűbb dízel- és villamos körzeti vontatási bázisa a MÁV Rt. gépészeti szakszolgálatának. A történeti áttekintésen túlmutató könyv kitekint a vasúti környezetbe, a közvetlen munkakapcsolatot jelentő állomásfőnökség illetve szertárfőnökség munkájába is. Visszaemlékezések, életképek bepillantást nyújtanak a vasutasok munkájába, életébe. így nemcsak egy műszaki bázis története rajzolódik ki. A fűtőházfőnökség, majd vontatási főnökség jelentős feladatokat oldott és old meg ma is. Tevékenysége sokszor túlmutat egy karbantartó bázis feladatkörén. Nagyon jelentős az a folyamatos képzési, oktatási tevékenység, amelyet a vasutas utánpótlás nevelése terén fejt ki. Soraikból tudományos munkatársak, tervezők, kerületi vasútigazgató illetve a jelenlegi gépészeti szakigazgatóság vezetője kerültek ki. Ajánlom a könyvet minden vasutat szerető illetve a vasút iránt érdeklődő olvasónak. Budapest, 1998. augusztus Juhász Gyula