Esztergomi útikönyv [antikvár]

Esztergom története rövid összefoglalásban. Esztergom szabad királyi megyei város Komárom és Esztergom vármegyék székhelye, az ország egykori fővárosa, Magyarország hercegprímásának székvárosa a Duna jobbpartján fekszik a Kis Magyar Alföld határvonalán. Itt ringott Szent István első magyar királynak és a magyar "kereszténységnek is a bölcsője és mint ilyen a magyar katolicizmus központja és ezért méltán viseli a „Magyar Sión" nevet. A város, amely 1895. év óta egyesült a Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező községekkel, Szent István várossal közel 18.000 lakost számlál. A trianoni békeszerződés elszakította közvetlen környékét, így ipara és kereskedelme hanyatlik, de viszont városrendezési és kulturális szempontból a világháború óta nagyot haladt. Kedvező földrajzi fekvése a Duna és a mögötte félkörben elterülő hegyek között eredményezte, hogy az ország legrégibb lakott helyei közé tartozik.