kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ady Endre - Erdély-Székelyföld - Ősz a havason [antikvár]
 
A természet által feldíszített tájszépség egyre több csodát nyújt, a bűvös erő ellenállhatatlan varázzsal halmozza el a Székelyföld vidékeit. A megörökített pillanatok sokasodnak, s a szívvel-lélekkel látó-halló gyűjtők szeretnék megosztani az őket lenyűgöző gyönyörűséges élmények töredékét. Azt a töredéket, amely az Erdély - Székelyföld című honismereti fotóalbum-sorozat egy-egy kötetének mintegy 3000 fotójából albumba kerülhet, s melyek a tavasz, a nyár, az ősz s a tél pillanatait...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5740 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A természet által feldíszített tájszépség egyre több csodát nyújt, a bűvös erő ellenállhatatlan varázzsal halmozza el a Székelyföld vidékeit. A megörökített pillanatok sokasodnak, s a szívvel-lélekkel látó-halló gyűjtők szeretnék megosztani az őket lenyűgöző gyönyörűséges élmények töredékét. Azt a töredéket, amely az Erdély - Székelyföld című honismereti fotóalbum-sorozat egy-egy kötetének mintegy 3000 fotójából albumba kerülhet, s melyek a tavasz, a nyár, az ősz s a tél pillanatait tükrözik. A Tél a havason című irodalmi fotóalbum az 1995-ig készült téli természet válogatott felvételeit kínálta a téli táj szerelmeseinek, s íme itt a folytatás. Közel hat év elteltével a varázslatos, szolid harmóniává szelídülő őszi pillanatokból kínálunk néhányat a befejezett Hargita megyei gyűjtésből. Azokat a pillanatokat tartalmazzák a felvételek, amelyek tükrözik, hogy: „Elfáradt a nyár megsárgult-megsápadt, könnyezik - vetkőzik. Dús gyümölcsét Ölében tartja még az ősz... " (Terpál Péter) A képekhez válogatott versek lágy harmóniát alkotnak a bemutatott táj hangulatával, s a hat év alatt bennünk (gyűjtőkben) felgyülemlett érzéseket is kifejezik. A csendes csodák, melyeket ez a táj a lelkünk mélyébe kitörölhetetlenül leírt, múlás nélkül megmarad azoknak a csodálatos hargitai embereknek az emlékével együtt, akik támogatták munkánkat, akik segítő kezet nyújtottak a buktatóknál, akik örök emberi jellemvonásaikkal EMBERKÉNT álltak mellettünk. Köszönjük. Lelkünk még csordultig telve a múlt emlékeivel, de utunk már Háromszék ugyancsak meseszép tájaira vezet, ahol reményeink szerint hasonló körülmények között folytathatjuk a gyűjtést. Talán egy-két év múlva a háromszéki tavasz és nyár fotóiból adhatunk közre egy hasonló válogatást. Kívánjuk, hogy az elfáradt nyarat követő őszi színpompa varázslatos világát bemutató albumunk - Reményik Sándor által megálmodott - Csipkebokorként okozzon öröm-élményt: „Oly közönséges, árva kis bokor, Körülte gaz nő, állat rátipor, Ember véresre sebzi magát rajta, A szitkot, gúnyszót özönével hallja. Ő mégis rendületlen hittel várja, Hogy egyszer égi tüzet fog az ága, S akkor, mint írva vagyon: a hegyen, a lángjában az Isten megjelent." Veszprém, 2001. február hó Lőwey Lilla
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Áprily Lajos művei
Bódás János művei
Bözödi György művei
Csanády György művei
Csuka Zoltán művei
Dobos Ferenc művei
Dsida Jenő művei
Ferenczes István művei
Horváth Imre művei
Jékely Zoltán művei
Kabós Éva művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kercsó Attila művei
Magyari Lajos művei
Majtényi Erik művei
Mihály László művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Székely János művei
Szemlér Ferenc művei
Tompa László művei
A szerzőről
Wass Albert művei
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után kezdték el megjelentetni műveit, addig szinte ismeretlen volt az országban.

Népszerűsége Magyarországon tehát csak ezután (az 1990-es évektől) kezdődött meg és azóta is folyamatosan növekszik.

A 2005-ös Nagy Könyv című magyarországi felmérés eredményei szerint az egyik legkedveltebb magyar író.
A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet