Dunamellék református templomai 1. [antikvár]

Dunamellék református templomai északtól délig, az Ipolytól a Dráváig, Balassagyarmattól Sellyéig sorakoznak kiszaggatott szívnyi hazánk középvonalában, az észak-déli Dunaág két oldalán. Tornyaik mély fundáltatással szilárdan állnak a földben, s karcsú vagy robosztus erővel mutatnak az ég felé. így példázzák a kettős igazság egységét: „Aki nem érzi talpa alatt a földet, az Istent sem érzi," és „Aki nem látja az egeket megnyílni maga fölött" (Ap.Csel. 7:56), annak szótárából soha nem lehet kitörölni ezt a szót: lehetetlen. Az Istentől teremtett valóság talaján kell állni és az isteni lehetetlent lehetségesítő hatalmat kell segítségül hívni életküzdelmünk megvívásához. Mert a csodát tagadni lehet, de nélkülözni hovatovább lehetetlen. A külsőleg ékszerdobozként ragyogó, belül hófehér tisztasággal vagy puritán népi ékesítéssel hívogató igei hajlékok pedig mindig zendítették Isten szent szavának üzenetét « a zivataros korszakokon át, édes anyanyelvünkön - az összesereglett hallgatóknak. A világban sejthető isteni jelenlét halkan és szelíden, vagy prófétai égzengés hangszerelésében hallható Isten-jelenlétté vált itt, mikor az igehirdető méltóvá tett méltatlan személyén át az örök Isten beszélt magyarul. Az Úr asztalánál a keresztelési és úrvacsorai jegyek látható igéiben pedig Isten készít mindmáig mindnyájunkat az Ő szemtől-szemben látásának birodalmában való megjelenésre. Károli Gáspár bibliája, Szenei Molnár Albert zsoltárai, Sztárai Mihály és Szegedi Kis István reformátori prédikációi, a Türelmi Rendeletig elnémított igék hallgatásai, Báthory Gábor, Török Pál, Szász Károly, Baksay Sándor, Ravasz László korszakos igehirdetései hangzottak fel e helyeken. Névtelenné vált prédikátorok és kimondhatatlan fohászkodással imádkozok vannak e helyekről felírva az Életnek könyvében. S mindezeken túl ne feledjük: „a templomnál nagyobb van itt" (Máté 12:6). „Az Úr, a mindenható Isten lesz a mi templomunk és a Bárány" (Jel.21:22).