Derby grófság települései, birtokrendszere és társadalma [antikvár]

BEVEZETÉS Derby grófság Anglia középső területein fekszik, északi része hegy- és dombvidéki, déli fele dombsági, illetve síksági terület, tengerpartja nincs, és a területén áthaladó vizek is csak nagyobb patakként, esetleg kisebb folyóként jellemezhetők. Derby szárazföldi grófság a Brit-sziget belsejében, ami társadalmi fejlődésére is hatást gyakorolt. A grófság területén húzódnak a Peninne-hegység déli vonulatai és a kapcsolódó dombságok, amelyek jelentős részét erdőségek borították. Az erdőirtás a középkor folyamán hatalmas méreteket öltött, új települések, termőföldek és legelők foglalták el az évszázados fák területeit, de a királyi védelem alatt álló erdők egy része megmaradt, amelyekben az uralkodók őzre, szarvasra és más vadakra is vadásztak nemeseikkel. A föld mélye ólomércet rejtett, amelynek bányászata és olvasztása gazdagította a földbirtokosokat. A szén kitermelése csak az újkorban alakította át a mezőgazdasági jellegű vidéket, amelynek a középkorban két jelentős városi kereskedelmi központja alakult ki, északon Chesterfield, délen pedig a grófság központi és egyben névadó települése, Derby borough. Egyik város sem fejlődött országos jelentőségűvé, lélekszámuk sem haladta meg a néhány ezer főt. Derby grófság távol helyezkedett el a jelentős kikötőktől, kereskedelmi központoktól és útvonalaktól, a külföldi hatások csak késve és közvetítők révén érték el, emiatt fejlődése elsősorban belső erőinek eredménye. Jelen tanulmány, amely egy 2002-ben megvédett doktori dolgozat eredményeit tartalmazza, Derby grófság példáján keresztül mutatja be a későközépkori angol grófsági berendezkedést. A grófság történetének már számos forrása megjelent különböző forráskiadványokban, de még akadnak kiadatlan levéltári iratok, például az 1377. és 1379. évi fejadók listái, amelyek Londonban a Public Record Office gyűjteményében hozzáférhetők. Angliában számos országos összeírás készült a középkor folyamán, amelyek jelentős része fennmaradt, és ezek közül több már nyomtatásban is megjelent. Páratlan értékű forrás a Domesday Book, amely az 1086—87-ben grófságonként végrehajtott összeírás adatait tartalmazza (DB 1978). A hűbéri világ viszonyaiba enged bepillantást az auxiliumokíit tartalmazó Feudal Aids sorozata, amelyben a hűbéresek listái találhatók, akik a hűbérbirtokok jövedelmei arányában pénzzel támogatták hűbéruraikat. Számos üyen összeírás készült, amelyek tartalmazták a hűbéresek nevét, rangját, birtokaikat és a hűbérúrnak fizetett anyagi támogatás (auxüium) összegét (FA 1899, 1920). A birtokrendszer és a birtokosok adatait tartalmazzák az escheatorók által végzett halál utáni vizsgálatok (Íncjuisiíio post mortem), amelyek magukba foglalták a birtokok méretét, az örökösök nevét, az örökség jogcímét, és még számos értékes információt. Ezek a források uralkodónként, kronologikus rendben jelentek meg a Cakndar ojlnquisition Post Mortem RoIIs sorozatban (CIPM).