Az élet megindulása és az újjáépítés kezdetei Vas megyében 1945-48 [antikvár]

ajAklAs helyett A Vas Megyei Levéltár új kiadványának első száma olyan célt tűzött maga elé, hogy folycmatosan segítse az iskolai történelem oktatását, a történelem iránt érdeklődők dokumenlumokkal való kiszolgálását. Szerény nevet választottak: Levéltári Füzetek. Az első kötet 125 irat szövegét teszi közzé. Joggal kérdeznénk, mi a haszna, mi az értelme a dokumentumok közlésének. Az első és legfontosabb haszna, hogy a megye történelmét megismerni akaró tanár, diák, érdeklődő állampolgár olyan dokumentumgyűjteményt kap kézhez, amely híven tükrözi Vas megye 1945. áprilisától 19a8-ig terjedő történelmének, átalakulásának eseményeit, belső erjedését. Nem lehetett teljességre törekedni. Elsősorban a Vas Megyei Levéltár és a Kőszegi Fióklevéltár anyagából válogattak a szerkesztők. Igaz, nem terjedhetett ki a válogatás újságokra, plakátokra, a közéletben egyre élesedő harc dokumentumaira. Olvasva e dokumentumokat az lesz az ember érzése, hogy döntő többségében közigazgatási jellegű iratokra támaszkodó anyagok az ország utoljára felszabaduló megyéjének erőfeszítéseit, útkeresését, az új élet megszervezéséhez szükséges optimizmusát Igazolják. 1945. április 4-én Magyarország számára Nemesmedvesen befejeződött a ii. világháború és bár Európában még folytatódik a harc, az ország és Vas megye megkezdheti a romok eltakarítását, ébredhet. Az ország keleti részében már 1944. októbere óta szervezik az új közigazgatást, erjesztő politikai folyamatok zajlanak le, létrejönnek a népi szervek, amikor Vas megyében még tart a háború. Ezért is érthető, hogy a megyében a közigazgatási hatóságok a helyükön maradnak és a dokumentumok többségében az alispán, a főjegyző vagy a tankerületi főigazgató levelét olvashatjuk, hiszen nincs idő a népi szervek megalakítására, mert rendet kell teremteni, meg kell indítani az életet. Csongrádban és Békésben már szerveződnek a demokratikus pártok, amikor Vas megyében még dúl a háború, a fasiszta kormányhivatalok itt székelnek Szombathelyen és a megye más városaiban. Amikor az Alföldön már vetnek, a közigazgatás működik, nálunk még 1945. április 22-én és 23-án a járási főszolgabírók csak azt jelenthetik a megyei alispánnak, hogy erőfeszítéseket tesznek a közigazgatás megindítására. Lassan elindul a közmunkákkal a romok, a pusztulás eltakarítása, mert az ember a háborútól gyötört Vas megyében is élni akar. Kitetszik a dokumentumokból, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a rend és a fegyelem megtartására, a közellátás megszervezésére, a közegészségügy javítására, és a földosztás megkezdésére. Földosztás. A dokumentumokban olvasható a Földigénylő Bizottságok tevékenysége ma már azohban kevesen tudják, hogy milyen szerepük volt 1945-ben. Történelmi tény, hogy a parasztság Vas megyében is födhöz akart jutni. A rumi parasztember gróf Széchenyi Mór 1.516 kat. hold földjéből kapta meg először évszázados jussát. A dokumentumok között csupán egy jegyzőkönyv, de benne élő történelem, a vasi paraszt évszázados kínja, vágya; a nagybirtok felosztásának ténye. És jönnek sorba a községek Rum után Casztony és a többiek. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a mai nagyüzemi táblákon hol volt a parcella, hogyan szántottak, vetettek, hogy 1945. őszén arathassanak. Az élet indításához tartozott az iskolai oktatás megszervezéseis. 1945. tavaszán még háború van, ahol tanítanak, ott is rövidítik a tanévet. Az iskolákban kórház, hivatal működik. 1945. májusában Szombathelyen - nehéz körülmények között ugyan, de a 1