A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története [antikvár]

A Hősök kapuja... több, mint fél évszázadon át kényszerült vakolat alá a politikai szűklátókörűség és a magyar kultúrtörténet szégyeneként. Megtörténhetett az a gyalázat a modern kori Európában, hogy freskóra vakoltak, egy remekművet pusztítottak el. Megtörténhetett, hogy meggyalázhatták tizenkétezer első világháborús magyar katona hősi áldozatvállalásának kegyhelyét. Súlyosan terhelte az elmúlt évtizedekben Szegeden a városlakók lelkiismeretét ez a politikai gaztett. Aba-Novák Vilmos nagyszerű freskójának egyetlen bűne volt, hogy fehér lovon ülve, szabadcsapatát rohamra buzdítva megörökíttetett rajta Horthy Miklós kormányzó. A „múltat végképp eltörölni..." akaró szovjet-típusú hatalmi berendezkedést megvalósító Rákosi-rezsim tetszhalálra ítélte a Horthy-rendszer reprezentatív emlékművét. A szegedi Hősök kapuja sorsa megpecsételődött. A hatalom türelmetlensége előbb fizikailag semmisítette meg, később az idő múlása megtette a magáét, már-már feledésbe merült, hogy a boltívek alatt valaha freskók voltak. A Hősök kapuja ismét eredeti szépségében látható, az Aba-Novák freskók napvilágra kerültek. Az Aba-Novák Alapítványnak és a család anyagi áldozatvállalásának köszönhetően egy különleges értékű világháborús emlékmű és egyúttal egy remekmívű freskó együttes helyeztetett vissza méltó rendeltetésébe. Ez a könyv azért született, hogy emléket állítson a Hősök kapuja hányatott sorsának, megismertesse az emlékmű történetét és felfedje a közönségnek a freskók üzenetét, segítsen felismerni értékeit.