A szatmári Székesegyház [antikvár]

Szent István király államalapítása után az Alföld északkeleti részén már a XI. század folyamán kialakult a Szatmár váráról elnevezett vármegye. Központja a Szamos folyó mellett épült földvár, amely egy-egy (földdel tömött) bástyában kiszögellő ötszögű terület volt. Mély árok övezte, amelyet a Szamos vizével töltöttek meg. A vár szomszédságában épült Szatmár városát a XVI. században magas deszkakerítéssel vették körül. Ekkor ásták meg a Szamos új medrét, amely révén mind a várat, mind a várost szigetként vette körül. Így a Szamos választotta el ezután Szatmár városát a tőle északra épült Németitől. Szatmár vára földrajzi helyzeténél fogva mindig stratégiai fontosságú volt. A XVI. század közepétől végvár lett, hol királyi birtokként, hol Erdély függelékeként.