Bővebb ismertető
A XVIII. század közepén Nyíregyháza fele részben a Károlyi, fele a Palocsay család tulajdonában volt. A XVIII. század közepén újratelepített Nyíregyháza életében több mint egy évszázadig jelentős szerepet játszottak a bérelt puszták. A megfogyatkozott lakosság pótlására gróf Károlyi Ferenc 1753-ban telepítési pátenst bocsátott ki, melyben kitért annak lehetőségére, hogy az elnéptelenedett helység új lakóinak maga fog majd a környező pusztákon földet bérelni, ha Nyíregyháza határa szűknek bizonyulna/Lukács Ö, Éble G, Cservenyák L./A bérek puszták, amelyek területe olykor meghaladta Nyíregyháza saját határának nagyságát, részben a település szomszédságában voltak, mint Sima, Királytelek vagy Császárszállás.A pusztai föld teijedelme művelési ágak szerint /lOOO négyszögöles pusztai holdban/ SzántóKaszálóRétSima 55,600393,520Császárszállás 3640,619903,240445,660Gáspár-rész 198,788Nyíijes 100,00020,000Összesen 4489,9071316,544445,660A császárszállási puszta részei és területük /I600 négyszögöles holdban/ holdnégyszögölBama csere 8711275Leó-tag 1941525Nagycsászárszállás 145925Összesen: 25242825Megbízottja, a gróf 1753.május 25-én kelt megbízása szerint kellő honorárium fejében, Petrikovics János szarvasi csizmadia Békés megyéből. Szarvas környékéről toborzott ágostai