Bővebb ismertető
I. Lipótváros rövid története
1. Lipótváros előzményei
Lipótváros egykor a főváros V. kerülete, amely a Deák Ferenc utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Szt. István körút és a Duna közti területet foglalja magába. Nem tartozik Buda-Pest legrégebbi részei közé, mindössze kétszáz éves. E részen - sem az ókorban, sem a középkorban - önálló város nem alakult ki. Hozzátartozott a két szomszédos város kisugárzási körzetéhez. A területén három középkori település osztozkodott: Újbécs, Besenyő és Szentlászló.
Újbécs a középkori Pest várostól északra terült el, és ekkor külvárosként tartották számon. A belső határait a mai Régiposta utca - Váci út vonala jelölte ki. Az előzménye a Bécs nevű település, amely eredetileg önálló volt. A birtokjogáért a XIII. században a pesti polgárok a margitszigeti apácakolostorral pereskedtek, majd a XIV-XV. században világi birtokosok kezére került. 1374-ben e települést Bécsként, 1476-ban Becsváraként említették, 1522-ben pedig a Váci kapu1 Bécsi kapuként fordult elő a forrásokban. E mellett alakult ki Bécs. A hagyomány szerint Zsigmond uralkodása alatt épült fel az itteni vár, amelyről a Bertrandon de la Brocquiere által készített leírásból megtudjuk, hogy franciák építették. A maradványait a Régiposta utca környékén tárták föl. Előkerült egy 24 x 23 méter alapterületű, 4 méter vastagságú tornya, amit falak kapcsoltak a Váci kapuhoz. Az épület feladata az volt, hogy védje a dunai révet és annak kikötőjét.
1 Váci kapu: Pest városának északra kivezető kapuja a Váci utca északi végén állott (a mai Váci utca és a Türr István utca torkolatában).
5