A Kecskeméti Református Egyházközség és Kollégium [antikvár]

A Kecskeméti Református Egyházközség és a templom története Az 1526-os mohácsi vész után Magyarországon egyre erőteljesebben terjedt a reformáció, s az 1540-es évektől pedig a kálvini tanok is talajt találtak a három részre szakadt országban. A sokat szenvedett ország lakói egyre inkább az evangélium vigasztalásához fordultak és látták "az új hitben" a minden embert egyenlően szerető Krisztust. Az Alföldön, a török hódoltsági területen viszonylag szabadabban mozoghattak a reformáció prédikátorai, tanítói, ezért ezeken a területeken, így Kecskeméten is korán kialakultak a reformált egyházak. Az első feljegyzés bizonyos Márton papról szól, aki "nős" volt, tehát a reformáció híve. A század közepéről való feljegyzés Bálint és Máté nevű papokat említ, akik Kecskeméten hirdették az ige igazságát. Az első hivatalos adatunk a Kecskeméti Vég Mihály főbíró házánál aláírt egyezség a "pápista hitön lévők és a luthör körösztyének" között a mai ferences templom használatáról, 1564-ből származik.