A forradalom emlékezete 1956-2016 [antikvár]

Marjanucz László Az ország gazdasági és politikai helyzete és változásai 1956 őszén' Magyarországon 1948-tól fokozatosan kiépült a sztálini típusú diktatúra. Fontosabb jellemzői, hogy a kommunista párt politikai egyeduralomra tett szert, s ennek birtokában Rákosi keresztülvitte a diktatórikus államszocializmus hazai adaptálását. A totális diktatúra átszőtte a politika, gazdaság és társadalom egészét, hatalmába kerítette a kulturális és tudományos életet. Tőrvények helyett az önkény uralkodott, az egyén elveszítette szabadságának legfőbb zálogát: kiszámíthatatlanná vált, hogy cselekedeteinek mi lesz a következménye. A formális hatalmi felépítmény csúcsán az MDP vezető testületei helyezkedtek el, melyek felhatalmazás nélküli törvényhozó szervként működtek. Formálisan nem, de a valóságban megszűnt a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom elkülönülése. A parlament, melynek 70%-a párttag voh, a politikai rendszer díszletévé vált, valódi funkcióját vesztett fejbólintó intézménnyé. Rákosiék semmilyen felelősséggel nem tartoztak az 1949-es választási komédián megválasztott parlamenti képviselőknek. Az állam - a végrehajtó hatalom - összeolvadt a párttal, a kormány tagjai nem miniszteri tisztségük okán, hanem pártfunkciójukból nyerték hatalmukat. Elsorvasztották a pártokat, fölszámolták a helyi önkormányzatokat, és 1950-ben kiépítették a tanácsrendszert. Utóbbi a szó eredeti értelmével szemben a központi párthatalom meghosszabbított karja volt csupán. Az Megjelent: Halmágyi Pál (szerk.): Az 1956-os forradalom Makón. Makói Múzeum Füzetei 105. Makó, 2007. 77-85. p.