Az öltözködés mágikus titkai [antikvár]

ELŐSZÓ Vajon valóban a mha teszi az embert?! A tudományos kutatások szerint 10 másodperc alatt eldöntjük egy idegen emberről, szimpatikus, vagy épp ellenszenves, és ebben a döntésben a külső nagy szerepet játszik. Az első „ítéletünket" aztán nem változtatjuk meg egykönnyen, ugyanis ez az ítélet 7 évre rögzül az emlékezetünkben. Vajon a külső, vagy egészen más szempontok alapján döntünk? Egy ideálisan működő világban belenézünk a másik ember szemébe, és kiolvassuk belőle az infonnációit - az ideális világban ugyanis a külső nem játszik jelentős szerepet, mert ott mindig a LÉNYEGRE figyelünk, a LÉNYEG pedig nem más, mint maga a LELKÜNK A lelkünk, aki ugyanaz bennünk kétévesen, negyven évesen és kilencven évesen, mgdalózóban, nagyestélyiben, melegitőben és mamuszban. Ebben a mai világban azonban - amely nem épp ideális - mindez másképp működik, és legtöbben a külsőségek alapján ítélik meg az embert: Milyen márkájú ruhában, cipőben jár, milyen az autója, a lakása, kövér vagy sovány, fiatal, vagy öreg, fallabdázik, vagy golfozik, stb. Mindez persze nagyon-nagyon felszínes véleményformáló taktika, de a felszínes világban elég jól bejön, és itt valóban a mha teszi az embert. Abban a világban, ahol minden áron kötelező megőrizni a látszatot, abban a világban, ahol az ember sem igazi társat, sem hü barátot nem talál, abban a világban, ahol senki nem beszélget őszintén, hanem csupán az elvárásnak megfelelően társalog, cseveg, mű-mosolyog. Ebben a világban valóban a ruha teszi az embert. Ebben a világban mhák és testek beszélgetnek egymással, a lelkek pedig közben csendesen szunyókálnak, mert ez nem az ő világuk halálra unják magukat benne, és igazából nem is értik, hogy mi zajlik körülöttük. Ez egy hamis, képmutató világ.