Világjáró 2006. szeptember [antikvár]

Ha jobban belegondolok, nem is értem, miért a nyár a kedvenc évszakom. Főként manapság, amikor már nem rokonokhoz megyünk le vidékre a Nagymamával, szinte egész vakáció idejére. Mert ugye faluhelyen manapság is könnyebben elviselhető a forróság, mint a nagyvárosok betonrengetegében, ahol a házfalak még éjszaka is ontják magukból a meleget. Gyanítom, hogy a nyarat többek között gyermek- és fiatalkorunk nosztalgiája, a hónapokon át tartó szabadság emléke avatja első helyezetté az évszakok sorában. No persze felnőttként is minden évben kijár egy-két hét nyaralási szabadság, de ezt akár időzíthetnénk máskorra is.