Földtani Közlöny 1982/2. [antikvár]

ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny, Bnll. of the Hungárián Geol. Soc. (1982) 112. 80 — 110 Ritka plagioklász összenövések magyarországi andezitekből Örhényiné dr. Bondor Lívia—Vinczéné dr. Szeberényi Helga* (4 ábrával, 7 táblával) Bevezetés V. SzEBBBBNYi H. 1971-ben kezdett foglalkozni a korszerű kőzettani feldolgozást nélkülöző Visegrádi-hegység plagioklászainak beható optikai vizsgálatával, Ö. Bondoe L. pedig 1972-ben kezdett hasonló munkát a kiváló petro-gráfusok által vizsgált Börzsöny hegységben. Tekintsük át vázlatosan, hol tartottak ekkor a földpátkutatások. A leggyakoribb kőzetalkotó ásványcsoportot megillető érdeklődés eredményeképpen a XVIII. század közepétől napjainkig összegezhető földpát irodalom minden más ásványcsoport irodalmát messze meghaladja. 1823-ig nemcsak a káliföldpátok, de a plagioklászok legfontosabb morfológiai sajátságait is leírták. A XIX. században a kutatások a kémiai összetétel vizsgálatára összpontosultak. A XX. század első felében az optikai sajátságok tisztázására helyeződött a hangsúly, majd a 20-as évek végétől a szerkezetkutatás került az érdeklődés középpontjába. 1950-től a technika fejlettsége már azt is lehetővé tette, hogy olyan finom szerkezeti sajátságokat kutassanak, mint a rendezettség-rendezetlenség problémája, ós a szubmikroszkópos ikresedés. Ekkor már oly sok adat gyűlt össze a földpátokról, hogy ezek felhasználásával jól megalapozott elméletek is születhettek. Elvétve azonban a már régen lezártnak hitt morfológia területén is adódott új eredmény, mint pl. 1963-ban. A földpátkutatás ilyen állása mellett a mikroszkópra és Fedorov-asztalra épülő vizsgálati lehetőségek meghatározták és korlátozták célkitűzéseinket. Azt a hiányt kívántuk pótolni, amely a magyarországi andezitek vizsgálatából kimaradt, a kőzetalkotó ásványok, elsősorban a plagioklászok részletes optikai vizsgálatát.' Távolabbi célkitűzés lehetett, hogy Fedorov-asztallal és mikroszondával végzendő együttes vizsgálat esetén pontos adatokat szolgéltathatunk a 70 — 95% anortitot tartalmazó magas liőszintű plagioklászok optikai tulajdonságainak ismeretéhez. Ebben a tartományban u^anis kevés a megbízható irodalmi adat az optikai orientációra vonatkozóan. Az anortittartalom optikai úton történő meghatározásával és az ikertörvények statisztikus eloszlásának megállapításával olyan rutinmunkát terveztünk, amely világszerte fontos részét alkotja a korszerű kőzettani vizsgálatoknak. • Előadva a MFT Ásvány-Geokémiai Szakosztíily 1980. II. 11-i szakűlcsén. 1 Földtani Közlöny